„Geb” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
8. sor:
Saját kultusza nem volt, de számos templomban ábrázolják, és a népi vallásban is fontos szerepet töltött be. A görögök [[Kronosz|Kronosszal]] [[interpretatio graeca|azonosították.]]
== Ikonográfiája ==
Mint a kozmikus isteneket többnyire, Gebet is általában embernek ábrázolták, ilyenkor Alsó-Egyiptom vörös koronáját viselte. Gyakran az oldalán fekszik a földön, a Nut formájában megjelenített ég alatt. Megjelenhetett lúdként is (ezt az állatot összefüggésbe hozták a teremtéssel), vagy emberalakban, fején lúddal; [[VI. Ramszesz]] sírjában nyúlfejjel ábrázolják. Bőre lehet zöld, ami a termékenység jele volt, és boríthatják növények is.<ref name="W105" />
== Mítosza ==
A mítosz szerint Geb összeverekedett nővérével és feleségével, [[Nut]] égistennővel, mert az naponta felfalta a gyerekeiket – a csillagokat –, majd ismét megszülte valamennyit. Su szétválasztotta őket, Gebet lent hagyta vízszintes helyzetben, Nutot pedig felemelte. Geb lelke (''bá''ja) Hnum volt. Azt tartották, hogy Geb lelke jóságos isten. Megóvja az élőket és a holtakat a földben élő kígyóktól, őrajta nő minden növény, amire szüksége van az embernek, belőle jön fel a víz (a [[Nílus]]). Kapcsolatban volt a holtak birodalmával. A Halottak Könyvének 125. fejezetében Geb részt vesz Ozirisznak a holtak feletti ítélkezésében. Geb nevét a kacsa hieroglifájával (Gb) írták, bár a kacsa nem volt szent madara. Az egyik szövegben Geb leányát, Íziszt „kacsatojásnak” nevezik.
== Forrás ==
{{
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Geb}}
| |||