Wikipédia

„Gorizia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
34. sor:
}}
 
'''Gorizia''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Gorica'', [[német|németül]]ül ''Görz'', [[friuli nyelv|friuliul]] ''Gurize'') egy kis[[város]] az [[Alpok]] lábánál, Északkelet-[[Olaszország]]ban, közvetlenül a szlovén-olasz [[országhatár|határnál]]. [[Gorizia (megye)|Gorizia provincia]] székhelye, helyi jelentőségű ipari, kereskedelmi és turista központ. A város elnevezése a szlovén ''gorica'' („kis hegy”) szóból ered. A város az [[Isonzó]] és a [[Vipava]] folyó völgyének találkozásánál fekszik. A közelben találhatók a [[Collio-dombok]], melyeken már régóta folyik a bor- és szőlőtermesztés. A város [[éghajlat]]át a [[bóra (szél)|bóra]] befolyásolja, melynek köszönhetően bár gyakori a hideg, hegyekről leáramló levegő, az év nagy részében mégis a mediterrán, enyhe éghajlat a jellemző.
 
== Történelem ==
=== Története a Habsburg uralomig ===
A település a prehisztorikus időkben már létezett, a kis falu az Isonzó egyik gázlójára épült. A településtől nem messze feküdt az [[Aquileia]] és [[Emona]] ([[Ljubljana]]) közti kereskedelmi út, melyet a Római birodalom fénykorában építettek meg. A település nevének első említése egy [[1001]]. [[április 28.|április 28-án]] lejegyzett oklevélen szerepel: ''„quae sclavonica lingua vocatur Goritia''”. Az oklevél egy birtokadományozást tartalmaz, mely szerint [[III. Ottó]] [[II. Giovanni]]nak és a veriheni grófnak, [[Friuli Eppstein]]nek adja át a földterületet. A 11. században a város két részből állt: kiépült egy kormányzói várnegyed, felsőváros, mely az adminisztratív teendőket végezte és a felsőváros körül kialakult az alsóváros mely magából a faluból, lakónegyedből állt, így szerepe nagyrészt kereskedelmi jellegű volt.
 
=== A Habsburg birodalom alatt ===
[[Fájl:Chiesasantignazio.jpg|bélyegkép|balra|120px|A [[Loyolai Szent Ignác|Szent Ignác]] templom]]
A 16. században [[Gorizia (megye)|Gorizia megye]] a [[Habsburg birodalom]] részévé vált, csakúgy mint a mai [[Szlovénia]] nagy része. A 18. század közepére a városban már törvénykezési székhely működött, ekkortól indult el a város modernizálása, barokk épületek építése. A városban katedrálist építettek, [[zsinagóga]] épült, a 18. század végére a település kulturálisan és etnikailag sokszínűvé vált. [[Bonaparte Napóleon|Napóleon]] hódításai következtében egy rövid időre francia fennhatóság alá került a város, mint az [[Illiriai tartomány]] része. Miután a terület visszatért a Habsburg birodalomba a város az [[Illiriai Királyság]] része lett, egészen [[1849]]-ig, mikor létrehozták a [[Partvidék]]et, mely a [[Habsburg Birodalom]] délnyugati részén húzódott az [[Isonzó]] völgytől az [[Isztriai-félsziget]]ig. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején Goriziát az „Ausztriai [[Nizza]]” néven emlegették, köszönhetően annak, hogy a 19. század végére az osztrák nemesek nyaralóhelyévé vált.
 
=== Az I. világháború alatt ===
Olaszország [[1915]]. [[május 23.|május 23-án]] üzent hadat a Monarchiának, néhány nappal később máris megjelentek az olasz csapatok a város térségében. Gorizia súlyos károkat szenvedett el az isonzói csaták során, többször is gazdát cserélt a település, a frontvonal közel két évig a város közvetlen közelében húzodott. [[1918]]-ban az olasz csapatok bevonultak a városba, majd a békeszerződés alapján is Olaszország kapta meg Gorizia városát. A város Veneto tartomány része lett. [[1927]]-ben [[Venezia-Giulia]] tartományhoz került, melynek székhelye lett.
 
=== A város története 1945-től ===
[[Fájl:Castello da piazza vittoria.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Gorizia kastélya]]
[[Fájl:Palazzo Cronberg.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Cronberg-palota]]
54. sor:
2007. december 21-étől – Szlovéniának a [[schengeni egyezmény]]hez történő csatlakozásával – a városon áthaladó határ elvesztette országokat elválasztó szerepét.
 
== Látnivalói ==
* A '''[[goriziai kastély]]''', melynek falait a középkorban építették, egykor adminisztratív és törvénykezési feladatokat látott el. A várban kápolna is található, melyet [[Szent Bertalan]] tiszteletére építettek, és számos reneszánsz freskóval díszítettek.
* A '''Katedrális''', melyet a 14. században kezdtek el építeni az [[I. világháború]] idején csaknem teljesen megsemmisült. A katedrális [[barokk]] stílusú, számos [[stukkó]]val díszítve.
* A legfontosabb templom Gorizia városában a '''[[Loyolai Szent Ignác|Szent Ignác]] templom''', melyet a [[jezsuiták]] építettek [[1680]]-[[1725]]-ig. Az egyhajós templomot számos szobor díszíti, itt festette meg Szent Ignác dicsősége című freskóját [[Cristoph Tausch]] festő is.
* A '''Lantiari grófok házában''' egykor császárok és pápák is megszálltak.
* A vasútállomás és az előtte fekvő, a szlovén-olasz határ által középen kettészelt Európa tér.
 
== Híres emberek ==
* Itt született [[Környey István]] (1901–1988) orvos, ideggyógyász, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja, a magyarországi idegsebészet úttörő alakja.
* Itt született [[Carlo Rubbia]] (1934) [[Fizikai Nobel-díj|Nobel-díjas]] fizikus.
 
== Források ==
* Forrás: Az angol Wikipédia azonos szócikke
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Viadrus|Gorizia}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gorizia”