„Kárpátaljai magyarok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor:
A '''[[kárpátalja]]i magyarok''' egyike azon kényszer[[kisebbség]]eknek, amelyek az [[I. világháború]]t lezáró [[Versailles-i békeszerződés|Versailles-i békerendszer]] következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a [[Csehszlovákia|csehszlovák]], [[Szovjetunió|szovjet]], illetve a [[Ukrajna|ukrán]] államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket [[Magyarország]]hoz.
== Demográfiai helyzet ==
[[Kárpátalja|Kárpátalján]] a magyarság száma a [[20. század]]ban nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében. A [[16. század]] közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. [[1880]]-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az [[1910]]-ben az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze [[Kárpátalja|Kárpátalján]]. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó [[2001]]-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben [[Kárpátalja]] sík vidéki részén, illetve a [[Tisza]], [[Latorca]], [[Borzsa]] felső folyásának vidékén szorványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. {karpataljaturizmus.net/telepules.html}
== Történelem ==
{{
[[Kárpátalja]] geopolitikai értelemben véve a [[Felvidék]] folytatása ''(Északkelet-Felvidék)''. A terület megnevezése''(Kárpátalja)'' az [[I. világháború]] végén alakult ki. Az elszakított területek közül [[Kárpátalja]] a következő államok kötelékébe tartozott:
* [[1920]]-ig [[Magyarország]]
* [[1920]]-[[1938]]/[[1939|39]] [[Csehszlovákia]] ([[Kárpátalja története#A csehszlovák idők (1920–1939)|Podkarpatszká Rusz]])
20. sor:
[[1989]]-ben alakult a [[Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség]] (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az [[1944]]-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.
Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek:
{{csonk-szakasz}}
== Kultúra ==
{{csonk-szakasz}}
=== Néprajz, hagyományok ===
== Településeik ==
{{
Fontosabb magyarlakta települések:
* [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]], [[Nagyszőlős]], [[Csap]], [[Huszt]], [[Visk]], [[Nagydobrony]]
39. sor:
{{Portál|magyarság||Kárpátalja|}}
{{DEFAULTSORT:Karpataljai magyarok}}
[[Kategória:Kárpátaljai magyarok| ]]
| |||