„Major (településföldrajz)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A forrásjelölések pontosítása. |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor:
A '''major''' nagyobb mezőgazdasági üzemek lakott településen kívüli, annak határában lévő része: istállók, terménytárolók, javítóműhelyek és egyéb gazdasági épületek együttese.
== Története ==
A [[jobbágy]]i gazdálkodás korában, tehát a [[középkor]]tól a [[XIX. század|XIX. sz.]] közepéig a majorság szó a saját kezelésben lévő osztatlan földesúri birtokot jelölte. A majorságban a földesúr által megbízott munkavezetők irányításával, ”majorüzemben” folyt a főként jobbágyi [[robot]]ra épülő növénytermesztés és állattenyésztés. A nagyobb birtokokon több majorüzemegységet is kialakítottak, mindegyik majorhoz tartozott egy bizonyos földterület a megműveléséhez szükséges igavonó állatokkal és szerszámokkal: [[eke|ekékkel]], [[borona|boronákkal]], [[henger
1848-ban a jobbágyfelszabadítással megszűnt a robot, a majorokban<ref group=m>Az ország egyes vidékein "majrokban".</ref> idénymunkára szerződött [[béres]]ek és hosszabb időre (legalább egy évre, de néha egész életükre) munkát vállaló [[cseléd]]ek léptek a jobbágyok helyébe. A munkát egyes vidékeken öregbéresnek, máshol béresgazdának nevezett munkavezetők irányították.
11. sor:
A [[termelőszövetkezet]]ek (téeszek) megalakításával új szakasz kezdődött a majorok életében: [[gépállomás]]okká, javítóműhelyekké, állattartó telepekké, terménytárolókká váltak, s a téeszek felbomlása után létrejött nagy magángazdaságok is ilyen célokra használják őket.
== Hivatkozások ==
{{források}}
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
[[Kategória:Településföldrajz]]
| |||