„Nehbet” változatai közötti eltérés

{{hiero|Nehbet|<hiero>M22-b-nw:t-G15</hiero>|align=right|korszak=egypt}}

'''Nehbet''' ''(nḫb.t)'' az [[ókori egyiptomi vallás]] egyik istennője. Keselyű formában tisztelték, Felső- Egyiptom védőistennője, így az egész ország egyik védelmező istensége volt. Alsó-Egyiptom védőistennőjével, [[Uadzset]]tel együtt ők voltak a „Két úrnő” ''(nebti),'' ami a fáraó [[Ötelemű titulatúra|ötelemű titulatúrájának]] egy eleme is.<ref>Wilkinson, p.213</ref> Kultusza valószínűleg már a [[Predinasztikus kor|predinasztikus]] időkben kialakult; lehetséges, hogy Felső-Egyiptomban teremtő vagy anyaistenségként tisztelték, esetleg égistennő volt. Közeli kapcsolatban állhatott a felső-egyiptomi uralkodóházzal.<ref>Lesko, p.65</ref>

 

Az [[egyiptomi nyelv]]ben az ''anya'' és ''keselyű'' szavak ''(mwt)'' megegyeztek; feltételezések szerint az összefüggésbe hozást az okozhatta, hogy a keselyűk nagyon gondoskodók a kicsinyeikről, de mivel más kultúrák is imádtak keselyűforma anyaistennőket, és egyiptomi ábrázolásokon megjelenik az ellenségek holttestét marcangoló keselyű is, elképzelhető, hogy olyan, abszolút hatalmú istennőt láttak benne, aki képes életet adni és elvenni is.<ref name="L66">Lesko, p.66</ref>

 

Leggyakrabban keselyű ''(Vultur auricularis)'' formájában ábrázolták, időnként az örökkévalóságot jelképező ''sen''-gyűrűvel karmai közt. Időnként Uadzsethez hasonlóan kobraként is ábrázolták (ahogy Uadzsetet időnként keselyűként), hogy a két istennő közös funkcióját hangsúlyozzák; Nehbet ilyenkor gyakran a fehér koronát viseli. Antropomorf ábrázolása keselyűfejdíszes vagy Felső-Egyiptom fehér koronáját viselő nőalak.<ref name="Wilkinson, p.214"/> Az [[V. dinasztia]]beli [[Szahuré]] halotti templomában emberalakban, a fáraó dajkájaként ábrázolják.<ref name="L66" />

 

A [[IV. dinasztia]] végén jelenik meg a királynék keselyűdíszes fejéke, ami a [[ptolemaida kor]]ig megmarad; ez jelentheti, hogy Nehbettel azonosítják a királynét<ref name="L66" /> (a másik jelentős keselyűistennő, [[Mut]] csak jóval később tett szert fontosságra).

 

Nehebi temploma eredetileg egyszerű, állatbőrrel borított faépítményből állhatott, hasonlóan a legkorábbi egyiptomi templomokhoz; később, például a [[III. dinasztia]]beli [[Dzsószer]] jubileumi udvarán kőből emeltek hasonló épületeket. Egy aranyból készült hasonló szentélyt megtaláltak [[Tutanhamon]] sírjában ([[KV62]]), ennek tetejét keselyűalakok díszítették.<ref>Lesko, p.67</ref>

 

:''Gyönyörű csillag, mely láthatatlan, kivéve szép időkben.''

 

{{commonscat|Nekhbet}}

* Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207

* Barbara Lesko: The Great Goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999. ISBN 9780585116808