„Petrolátum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
[[Kép:White Petrolatum1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fehér színű petrolátum, más néven vazelin]]
A '''petrolátum''' (más néven '''puha paraffin''' vagy '''vazelin''') zselé állagú [[szénhidrogén]] keverék (főként 25 [[szén]]atomnál hosszabb szénláncot tartalmazó szénhidrogének keveréke). Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító hatás miatt alkalmazták. Elterjedt vélekedés volt, hogy szinte minden betegségre jótékony hatással van. Később ezen hatások számos területen nem bizonyultak valósnak.
 
== Története ==
Először az [[Amerikai Egyesült Államok | USA]]-ban, [[Pennsylvania|Pennsylvaniában]] lévő [[Titusville|Titusvillében]] azonosították, ugyanis itt komoly gondot okozott, mert eltömítette az olajkutak csőrendszerét. A munkások először égések kezelésére használták.
 
A petrolátumot először egy fiatal kémikus, [[Robert Chesebrough]], tanulmányozta. Rájött, hogy desztillálással világos színű, gélszerű anyaggá alakul. A folyamatot [[1872]]-ben levédette.
 
Chesebrough sokat utazott, és különféle bemutatókat tartott a vazelinnel kapcsolatban: nyilvánosan megégette a [[Bőr (biológia)|bőr]]ét, vagy [[sav]]at öntött rá, majd vazelinnel bekente az égett bőrfelületet, azt állítva, hogy ez a csodaszer meggyógyítja azt. A bemutatók annyira sikeresek voltak, hogy 1870-ben gyárat alapított [[Brooklyn]]ban, és Vazelin néven árusítani kezdte a petrolátumot.
 
== Fizikai tulajdonságok ==
A petrolátum éghető, zselé-állagú, szénhidrogének keverékéből álló anyag. Olvadáspontja 37 °C körül van (a szénhidrogének átlagos tulajdonságaitól függően). Színtelen, áttetsző, íztelen és szagtalan anyag. Levegő hatására nem oxidálódik, és nehezen lép reakcióba más anyagokkal. [[Víz]]ben nem oldódik. [[Kloroform]]ban, [[benzol]]ban, [[szén-diszulfid]]ban és [[terpentin]]ben jól oldható.
 
Általános tévhit (mely azon alapul, hogy a bőrön ugyanolyan érzést kelt), hogy a petrolátum és a [[glicerin]] nagyon hasonló anyagok. Míg a petrolátum apoláris szénhidrogén (víztaszító), addig a glicerin [[alkohol]], mely így poláris, azaz erősen vonzza a vizet. Tapintásuk nagyon hasonló: a petrolátum [[zsír]]os hatást kelt, míg a glicerin a levegőben található nedvesség megkötésével teszi síkossá felületet. Az érzet rendkívül hasonló, de míg az egyik vízzáró réteget képez, addig a másik vizet köt meg a felületen.
 
== Felhasználási területek ==
* Chesebrough először égési sérülések kezelésére ajánlotta a vazelint, de bebizonyosodott, hogy az nem segíti a bőr regenerálódását, és nem is szívódik fel a sebben. Hatása abban rejlik, hogy légmentesen lezárja a sérülést, így a [[baktériumok]] nem tudnak bekerülni a sebbe, ezáltal a fertőzések elkerülhetők. Egy másik hatása, hogy meggátolja a bőr nedvességének elpárolgását, így a seb nem szárad ki.
 
* Miután széles körben alkalmazták égési sérülések gyógyításaként, számos más betegség kezelésére is elkezdték használni, például száraz bőr, megfázás, [[orrvérzés]], lábgomba ellen. Állatgyógyászati célokra is felhasználták, például élősködők elpusztítására, vagy a teknőspáncélon megjelenő gombák ellen.
 
* A gyógyászatban ma is használják a [[végbél]] és [[vastagbél]] műszeres (endoscopos) vizsgálata során, az eszközök sikamlóssá tétele céljából.
 
* A [[második világháború]]ban a katonák fényvédő krémként alkalmazták, ugyanis a [[nap]]ból érkező [[ultraibolya sugárzás]] ellen majdnem tökéletes védettséget biztosít.
 
* Napjainkban leggyakrabban kozmetikumokban fordul elő. Bár olcsóbb mint a glicerin, a drágább bőrápoló készítményekben nem alkalmazzák, mert a bőrnek zsíros fényt és tapintást kölcsönöz.
 
* Mivel meggátolja a víz felszívódását, valamint színtelen, szagtalan és íztelen anyag, ezért vágódeszkák és más, fából készült konyhai eszközök kezelésére szokták alkalmazni. Az így kezelt felületbe nem szívódnak bele a különféle vegyületek, valamint a tisztításuk is egyszerűbb. Néha a tepsik, serpenyők felületének síkossá tételére is alkalmazzák, de általában inkább növényi olajokat használnak erre a célra.
* Az élelmiszeriparban az élelmiszereket készítő gépsorok kenésére, alkatrészek síkossá tételére, sütőformák kikenésére, valamint az élelmiszerek felületének fényessé tételére (pékáruk, édességek, gyümölcsök esetén) alkalmazzák E905b néven. Napi maximum beviteli mennyiségek nincs meghatározva, ugyanakkor nagy mennyiségben hashajtóként viselkedhet.<ref>[http://www.food-info.net/uk/e/e905.htm Food-Info.net : E-numbers : 905 : Paraffins<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
* Az iparban használatával módosítható más kőolajszármazékok (pl [[ásványi olaj]]), vagy [[viasz]]ok (pl. [[paraffin]]) fizikai tulajdonságai, például a keménység, vagy az olvadáspont.
 
* Szexuális síkosítóként is alkalmazható, de [[óvszer]]rel együtt használata nem ajánlott, ugyanis elgyengítheti, vagy kilyukaszthatja azt, mert reakcióba léphet a latex anyaggal, így nagy mértékben megnövelheti a testnedvek átjutásának kockázatát.
 
== Külső források ==
{{források}}
* http://www.inchem.org/documents/icsc/icsc/eics1440.htm
* http://jdr.iadrjournals.org/cgi/reprint/51/6/1672.pdf
 
{{DEFAULTSORT:Petrolatum}}
[[Kategória:Élelmiszer-adalékanyagok]]
[[Kategória:Alkánok]]