„Pray-kódex” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor:
[[Fájl:Hungarianpraymanuscript1192-1195.jpg|bélyegkép|160px|A '''Pray-kódex''' egy illusztrációja, amelyen Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be a megváltó testét. A díszítő miniátor két jellegzetes tulajdonsággal, halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ábrázolta Jézus halotti leplét. Ez a két jellegzetesség megtalálható a [[Torinói lepel|torinói leplen]] is.]]
[[Fájl:Pray-kódex 28. verzó.PNG|right|thumb|160px|A kódex egy lapja]]
A '''Pray-kódex''' [[1192]]-[[1195]] között keletkezett [[latin nyelv|latin]] és [[magyar nyelv]]ű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, [[Pray György]]ről ([[1723]]-[[1801]]) neveztek el. A [[kódex]] [[műfaj]]át tekintve ''sacramentarium'' (könyörgésgyűjtemény), mely egy magyar [[boldva]]i [[Keresztelő Szent János]] [[Bencések
== Jelentősége ==
9. sor:
* A [[kódex]] fő magyar nevezetessége a ''[[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszéd]]nek'' nevezett [[sermo|szentbeszéd]] és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő [[nyelvemlék]]e.
* A kódex jelentőségét világviszonylatban az adja, hogy öt [[miniatúra
Ez erőteljes bizonyítékot jelent az edessai eredetű Mandilion és a [[Torinói lepel]] azonossága, végső soron történelmi hitelessége tekintetében.
== Tartalma ==
A kódex többi része latin nyelvű
* [[misekönyv]]et,
* [[húsvét]]i [[misztériumjáték]]ot,
* [[kottásének]]eket,
* [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]]-kori [[zsinat|zsinati törvényeket]]
* a legrégibb magyar ''[[annales]]''t, az úgynevezett ''[[Pozsonyi Évkönyvek]]''et tartalmazza. Ez utóbbi [[1210]]-ig közli a magyar [[király]]ok névsorát.
30. sor:
* A Sacramentarium őspéldányát a [[váci székesegyház]]ban másolták és annak átdolgozott változatát írták a Pray-kódexba, és jutott el feltehetően [[Jánosi]]ba ([[Gömör vármegye|Gömör vármegyébe]]).
* A kódex [[Garamszentbenedek]] és [[Deáki]] érintésével jut el [[Pozsony]]ba a [[XII. század]] közepén.
* Elsőként [[1770]]-ben tudósít róla [[Pray György]] (1723–1801) történetíró, [[jezsuita]] apátkanonok.
* Jelenleg az [[Országos Széchényi Könyvtár]] őrzi a művet.
43. sor:
* Kniewald Károly Zágráb 1939. http://www.epa.oszk.hu/00000/00021/00196/pdf/00196.pdf
{{DEFAULTSORT:Pray-kodex}}
[[Kategória:Magyar kódexek]]
| |||