„Szkopolamin” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: fa:هیوسین)
a (kisebb formai javítások)
|PubChem = 5184
|DrugBank = APRD00616
|Képlet = |C= 17 |H= 21 |N= 1 |O= 4
|Töltés=
|MolekulaTömeg = 303,353 g/mol
|Alkalmazás = transzdermális, szem
}}
A '''szkopolamin''' {{INN|scopolamine}}, vagy '''hioszcin''' ([[szén|C]]<sub>17</sub>[[hidrogén|H]]<sub>21</sub>[[nitrogén|N]][[oxigén|O]]<sub>4</sub>) a tropán[[alkaloid]]ok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék ([[Solanaceae]]) családjába tartozó növényekből nyernek például a [[beléndek]]ből ''(Hyoscyamus niger)'' és a [[maszlag]]okból (''Datura'' fajok).
A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
 
Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
 
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>
 
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>
 
A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos:
{| {{sztszéptáblázat}}
|-
| [[Szkopolamin-butilbromid]]
|}
 
== Forrás ==
{{reflistforrások}}
 
{{csonk-dátum|csonk-drug|2007 májusából}}
131 512

szerkesztés