„Teotihuacan” változatai közötti eltérés

'''Teotihuacan''' romváros [[Mexikó]]ban, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekszik. Piramisain kívül a város még híres terjedelmes lakónegyedeiről, az úgynevezett "Holtak útjáról", és számtalan, jó állapotban fennmaradt színes falfestményeiről.

Virágzása tetőpontján, az első ezredév első felében Teotihuacan volt a Kolumbuszt megelőző idők legnagyobb városa Középamerikában. Az archeológiai terület (melyet ma San Juán Teotihuacán–nak hívnak és Mexikóváros törvényhatósága alatt áll), körübelül 40&nbsp;km-re van északkeleti irányban Mexikóvárostól. 150 és 450 között a város területe több mint 30&nbsp;km² volt, a lakosság száma 150,000 és 250,000 között mozgott. t.<ref>Malmström (1978, p.105) gives an estimate of 50,000 to 200,000 inhabitants. Coe ''et al.'' (1986) says it "might lie between 125,000 and 250,000".</ref> A legkorábbi építkezések Teotihuacanban időszámításunk után 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist, 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban (az első a [[Cholula]] nevű városban található). A városállam befolyása [[Guatemala|Guatemaláig]] terjedt. Különböző maja feliratokból a régészek kihámozták, hogy a városi nemesség tagjai [[Honduras]]ig is eljutottak. Érdekes módon, a városnak nem voltak látható katonai erődítményei; újabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy harcászati szempontból nem volt nagy különbség Teotihuacan és más, későbbi civilizációk – mint például az toltekek és az aztékok – között.<ref>{{cite web|url=http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0610/feature5/index.html|title=Mexico's Pyramid of Death|publisher=[[National Geographic]]|year=2006|accessdate=2008-02-26}}</ref>

A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Elnevezése az aztékoktól ered, akik azt hitték, hogy az utat szegélyező kisebb, lapos emelvények sírokat takarnak, azonban a régészek szerint ezek az építmények pusztán szertartási célokat szolgáltak. Az út a Hold-piramisnál végződik, kétoldalon templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 63 m hosszú, alapja 222×225 m-es. A Hold-piramis valamivel kisebb, de arányaiban szebb. A piramisokat sötétpiros színre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollas Kígyó ([[Quetzalcoatl]]) romos állapotban lévő templomával.

Teotihuacan korai történelme ködbe vész, alapítóinak eredete sok vita tárgyát képezi. A mexikói és északamerikai archeológusok sokáig úgy hitték, hogy a várost a [[toltékok|Toltec]] törzs építette (lásd a spanyol hódítás idejéből származó [[Florentine Codex]]et). Később azonban kiderült, hogy a nahuatl "toltec" szó, ami csak "magasfokú ügyességű mesterembereket" jelent, nem szükségszerűen utal a Hidalgo állambeli [[Tula]] környékén letelepedett Toltec civilizációra. A Toltec törzs századokkal a teotihuacani kultúra után érte el hatalmát, tehát nem lehetett a nagyváros megalapítója. Szakértői körökben spekulációk merültek fel egy másik régi törzs, a [[Totonac]]ok körül, Teotihuacan esetleges alapítói gyanánt. Szóba jöttek már a [[zapotékok|Zapotec]], [[Mixtec]] és [[maja civilizáció|maja]] civilizációk is; kulturális és építészeti szempontból Közép-amerika legrégibb civilizációja, az [[olmékok|Olmec]] törzs áll Teotihuacanhoz legközelebb.

A városban talált leégett helyek miatt a régészek először azt a következtést vonták le, hogy [[Toltec]] betolakodók támadták meg Teotihuacant a 6.század körül; ma már úgy gondolják, a pusztítás az uralkodó osztály elleni felkelés eredménye volt. Ezt az elméletet támasztja alá a lakosság számának csökkenése is. Az 535-536 közötti nagy szárazság sem segített a dolgok állásán: a romok alatt talált csontvázak vizsgálata kimutatta, hogy a lakosság hiányos táplálkozásban szenvedett. Következésképpen levonható, hogy a külső ellenséggel folytatott harcok, a növekvő belső nyugtalanság, és a szárazság okozta táplálékhiány mind hozzájárulhatott a város hanyatlásához.<ref>Kaufman (2001, p.4)</ref> Más, aránylag közeli központok, mint [[Cholula]], [[Xochicalco]], és [[Cacaxtla]] népei szintén összefoghattak Teotihuacan ellen, hogy visszafogják a törzs hatalmát.

<center><gallery>