„Vadkörte” változatai közötti eltérés

Az [[1753]]-ban megjelent ''[[Linné]] – Species plantarumában'' a [[nemes körte| nemes körtét]] és a ''vadkörtét'' még nem választották el egymástól. ''Pyrus communis'' néven szerepelt, s a ''vadkörtét'' e faj egyik változatának ([[latin nyelv| latinul]] variance pyraster) tekintették. Később [[Burgsdorf]] [[1787]]-ben fajnak nyilvánította. A nemes körtefajtákkal való [[keresztezés| kereszteződés]] és [[kivadulás]] miatt azonban nehéz élesen meghúzni a fajok közti határokat, így több [[botanikus]] inkább a régi [[Linné]]-féle nevet használja. A ''vadkörte'' [[szinonim]] nevei közül még gyakran felbukkan a [[Gärtner]]-féle, az [[1791]]-ben adott ''Pyrus achras.''

A ''Pyrus'' [[latin nyelv| latinul]] magát a [[körte| körtét]] jelölte, a klasszikus [[latin nyelv| latin]] ''pirus'' írásmódot még [[Linné]] torzította ''pyrusra,'' és később az honosodott meg. A communis a [[latin nyelv| latinban]] közönségest jelent. Ezt közismertsége miatt ragasztotta rá [[Linné]]. A ''pyraster'' a ''pyrus'' és a [[görög nyelv| görög]] ''aster'' (csillag) összeolvadásából keletkezett, utalva a keresztben felvágott [[termés]] csillag alakúan elhelyezkedő [[magház]]aira. Az ''achras'' szintén [[görög nyelv| görög]] jelző, a klasszikus [[görög nyelv| görög nyelvben]]ben az élvezhetetlent jelöli.

[[Magyarország]]on mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak. Vannak vidékek, ahol még az [[Alföld]]ön ([[Kiskunfélegyháza]], [[Nyárlőrinc]], [[Ócsa]] környékén) is gyakori.

Utak szélén, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben, legelőkön hagyásfaként sokfelé előfordul. Egyes vidékeken, például [[Szentendre]] – [[Visegrádi-hegység]], [[Pilis-hegység]] kifejezetten gyakori.

Hat vagy tizenkét fehér virágú [[fürt]]je a [[rövidhajtás]]ok csúcsán [[április]]ban, a [[lombfakadás]]sal egyidejűleg jelenik meg. A húsz [[porzószál]] [[portok]]jai jellegzetesen [[bíborpiros]]ak.A [[termés]] változatos alakú lehet. Nagyon hosszú [[kocsány]]ú, gömbölyded, 2-3 centiméternyi [[áltermés]]e szeptemberben és októberben érik; kövecses húsú és igen [[fanyar]] ízű. A [[rózsafélék családja| rózsafélék családján]] ([[latin nyelv|latinul]] ''Rosaceae'') belül az [[almafélék családja| almafélék alcsaládjára]] ([[latin nyelv|latinul]] ''Maloideae'') jellemző, amikor a kiszélesedő [[vacok]]ba rendszerint csoportos [[tüsző]] süllyed. A [[termésfal]]ak körül [[kősejt]]ek találhatók, sokszor teljesen kőkeménnyé téve még a megérett termést is.

Valamivel tartósabb fájú, mint a nemes körte. Ám faanyaga nem időjárásálló, ezért kültéri felhasználásra nem használható. Értékes bútor és szobrász fa. A frissen fűrészelt fa gőzölve egységes rózsaszínű-barnás lesz, és javul a fa megmunkálhatósága is. Nehezen hasad, nem szívós és nem rugalmas, de könnyen hajlítható, finom egyenletes szövete miatt minden irányban jól faragható, [[esztergály]]ozható, [[gyalu]]lható vagy [[marógép| marható]]. Szárítása, ragasztása és felületkezelése is problémamentes. Sötétre pácolva az [[ébenfa]] helyettesítésére is alkalmas. Az egyenletes, finom pórusú, kellemes színárnyalatú [[faanyag]] igencsak [[esztétikus]], az [[exkluzív]] termékek alapanyaga. Szépsége és szerkezete miatt különösen alkalmas arra, hogy [[frontfelület]]eket alakítsanak ki, vagy [[dekoratív]] [[parketta| parkettákat]] gyártsanak belőle. Körtefából készítenek [[mérőszköz| mérő-]] és [[rajzeszköz]]öket, [[tanszer]]alkatrészt, különleges [[kefe]]testeket és [[háztartási eszköz]]öket is. [[Európa| Európában]] a ''vadkörtefa''-kivitel jó része [[Franciaország]]ból, [[Hollandia| Hollandiából]], [[Belgium]]ból, [[Svájc]]ból és [[Ausztria| Ausztriából]] származik.

Levelei fiatalon gyengén molyhosak később lekopaszodók, szélük aprón fogazott. [[Lombhullás]]kor a levelek rendszerint megfeketednek. A virágok rövid kocsányú [[fürt]]ben állnak. A [[virágtakaró levél| virágtakaró levelek]] száma 5, a [[porzó]]k száma jelentős.

* [[Termés]]e fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmasá teszi. [[Aszalvány]]ként ugyancsak fogyasztható. A friss [[gyümölcs]]ből préselt lé kitűnő, a [[must]]hoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű [[pálinka]] főzhető. Valamint fontos [[vadtáplálék]] is.

* [[Gyógynövény]]ként is használható. [[Növényi drog|Drogja]], szárított levelei előnyösek, [[arbutin]] tartalmuk miatt. A [[medveszőlő]]höz és az [[áfonya]]levélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak.

A vadkörtefák termését már a [[honfoglaló magyarok| honfoglaló magyarok]] is gyűjtötték. Mivel a vadkörte a [[Kárpát-medence| Kárpát-medencében]] őshonos, és idős kort megél, igen gyakran [[hagyásfa| hagyásfák]] formájában is találkozhatunk velük az egykori [[oklevél| oklevelek]] [[határjárás]]i részeiben. [[Középkor]]i írásos emlékeinkben, akárcsak az [[alma| almák]] esetében, szintén találkozhatunk már körték fajtaneveivel is.

* '''Magyar vadkörte''' ([[latin nyelv|latinul]] ''Pyrus magyarica Terpó'')

A [[faj]] jelenlegi elterjedési területéről csak hiányos ismeretek vannak.

Jelenleg ismert lelőhelyei a [[Szentendre]] – [[Visegrádi-hegység]]ben és a [[Pilis-hegység| Pilis]]ben találhatók. Az összes melegkedvelő, délies kitettségű, nemcsak a ''Potentilla alba'' típusú [[cseres]]ben előfordulhat, főleg [[andezit]]en, kevésbé dachstein-[[mészkő| mészkövön]], kisebb csoportokban, [[hibrid]]ekkel körülvéve. Eddigi ismereteink szerint sohasem fordul elő északias kitettségben

A környezeti-termőhelyi feltételek: az aszályos nyarakon megbarnulnak leszáradnak levelei, a szárazság nagyon megviseli. Nem tűri az árnyékolást, zárt állományban meghajlik, nem virágzik, nem terem, elpusztul. Viszont félárnyékban szépen fejlődik, 8-108–10 m magas, karcsú, alig elágazó fává nő és bőven terem.

* '''Gyapjas vadkörte''' ([[latin nyelv|latinul]] ''Pyrus nivalis'')

* [[Körte]]

* [http://ngt-erdeszet.emk.nyme.hu Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottsága]

* [http://www.sulinet.hu/php/zz/kme/index_faj.php?faj_id=41 Sulinet ZöldZóna]

* [http://www.ecolinst.hu Ökológiai Intézet Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért]

* [[Élet és tudomány]] : Szmorad Ferenc munkája alapján