„Vallónia” változatai közötti eltérés

* Főváros: Namur

* Terület: 16,844  km²

'''Intézmények'''

A vallon régió, általános szóhasználatban Vallónia, egyike [[Belgium]] három régiójának.

A Vallon Régió területét a belga alkotmány pontosan meghatározza. "A Vallon Régió a következő provinciákból áll: [[Vallon-Brabant]], [[Hainaut]], [[Liège (provincia)|Liège]], [[Luxembourg (Belgium)|Luxembourg]] és [[Namur (provincia)|Namur]]." Területe 16,844  km²-ével (Belgium 55,18%-a) Belgium déli részét foglalja el.

Belgium alkotmányos rendszere saját választási és végrehajtási hatalmat adományoz a Vallon Régiónak, és a következő területeken ad illetékességből saját hatalmat:

* mezőgazdaság és vidéki felújítások

* terület- és városfejlesztés

* környezet-, víz-, és természetvédelem

* helyi kormányhivatalok, szubvencionált munkák, sport, és infrastruktúra

A zászló a "coq hardi de gueule sur fond d'or" – 1913-ban tervezte Pierre Paulus, és 1998 júliusában vették át. Ez a Francia Közösség zászlaja is, és ennek is megvan a nemzeti ünnepe, melyet szeptember 27-én tartanak. A himnusz :"''Le chant de Wallons''" – '''Vallónia dala'''- szerzője Theophile Bovy (1900), zeneszerzője Louis Hillier (1901), és 1998 augusztusában lett a vallonok himnusza.

A [[Vallon Régió parlamentje]] egykamarás, 75 fővel. A tagokat 5 évre választják direkt általános választójoggal. A kormánynak a parlamenttel szemben elszámolási kötelezettsége van. A vallon parlament két funkciót gyakorol:

* megtárgyalja és elfogadja a jogszabályokat, és kezdeményezheti vitára bocsátásukat.

* ellenőrzi a vallon kormányt. Az ellenőrzés szavazás által történik.

A [[vallon kormány]]t a politikai többség adja. Az elnökkel együtt kilenc főt számlál. A 2007-es választás után a következőképp alakult a pártok parlamenti részvételi aránya:

A vallon gazdaságban nagy fejlődés volt tapasztalható a 19.sz.-ban, főképp a [[Liège]] és [[Charleroi]] régióban. [[Belgium]] volt akkoriban az első ország, melyet elért az iparosodás a korai 1800-as években, főleg az acéliparban és szénbányászatban. Mindkettő megtalálható volt Vallóniában. 1842-ben John Cockerill (1790-1840), brit befektető, megalapította a Cockerill-Sambre vállalatot, mely Európa egyik fő acélgyártójává vált. Raoul Warocqué (1870-1917), aki jövedelmezővé tette a Mariemont-i szénbányákat volt Belgium leggazdagabb embere.

Vallónia számos tudományos és technológiai szervezetnek ad otthont.

* kerámia termékek ágazata

* ökoépületek

* ''FNRS Fonds National de la Recherche Scientifique''

* ICT ágazat

* műtrágya gyártás

* vallon űrhajózás

A vallon régió Belgium déli részét foglalja el – 16,844  km²-es területen, és a következő tartományokból áll:

# [[Luxembourg (Belgium)|Luxembourg]]

# [[Namur (tartomány)|Namur]]

'''Főbb városai''':

* [[Liège (város)|Liège]]

* [[Namur]]

* [[Arlon]]

* [[Bastogne]]

* [[Wavre]]

* [[Dinant]]

* [[Peruwel]]

* [[Eupen]]

A francia hivatalos nyelv egész Vallóniában. A német hivatalos regionális nyelv a tartományon belül kilenc keleti körzetben, melyek Németországhoz tartoztak 1918-ig és jelenleg a Németnyelvű Közösséget alkotják. Néhány francia nyelvű közösségnek vannak hollandul vagy németül (vagy mindkét nyelven) igénybe vehető létesítményei. Egy, a Louvain-i Katolikus Egyetem által Louvain-La-Neuve-ben elkészített felmérés szerint (2006 június) a vallonok 19%-a beszél hollandul, míg a flamandok 59%-a franciául.

1990-ben Belgiumban a champenois, gaumais, picard, és vallon nyelvjárásokat, mint ''langues d'oil'', vagyis a franciához közelálló, de nem azonos nyelveket ismerték el.

A vallon és a pikard dialektus domináns volt a 20. sz. elejéig, a francia a felsőbb osztályok nyelve volt. A francia oktatás fejlődésével a dialektusok eltűnőfélben voltak. Jelenleg erőfeszítések történnek a vallon dialektus elterjesztésére: néhány iskola nyelvtanfolyamokat indít, néhány rádiós programot ezen a nyelven sugároznak, de a próbálkozások korlátozott mértékben hoztak változást.

{{Sablon:Belgium közigazgatása}}