„Viljuj” változatai közötti eltérés

134 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő módosítása: sv:Viljuj)
a (kisebb formai javítások)
{{Folyó infobox | név = Viljuj
| kép = Vilyuyrivermap.png
| felirat = A Viljuj vízgyűjtő területe
| forrás = [[Közép-szibériai-fennsík]]
| torkolat = [[Léna (folyó)|Léna]]
| országok = [[Oroszország]]
| hossz = 2650
| forrásszint =
| vízhozam =
| terület = 454 000
}}
 
A '''Viljuj''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Вилюй'') folyó Kelet-[[Szibéria]] nyugati vidékén, az [[oroszország]]i [[Krasznojarszki határterület]]en és [[Jakutföld]]ön. A [[Léna (folyó)|Léna]] leghosszabb és második legbővízűbb, bal oldali mellékfolyója.
 
== Földrajz ==
Hossza: 2650  km, vízgyűjtő területe: 454 000  km².
 
A Viljuj a Közép-szibériai-fennsík északi részén ered. Eleinte északról dél felé halad, majd a Csona-folyó torkolatánál élesen kelet felé fordul és nagyjából ebben az irányban folyik tovább. Szuntari településnél tesz egy nagy kanyart dél felé, majd újra kelet felé fordul és megtartja ezt az irányt egész a torkolatáig.
 
Felső szakaszán mocsaras, tavakkal borított síkságon halad, majd hegyek közé érve meredek, erdőkkel borított partok között, szurdokvölgyben kanyarog. Lejjebb a hatalmas Viljuji-víztározón folyik végig. Alsó szakaszán összegyűjti a mocsaras Közép-jakut-medence folyóinak vizét, Viljujszk városától a torkolatig völgye kiszélesedik, medre ágakra bomlik, így éri el a Lénát.
 
Eső- és hóolvadék vizek egyaránt táplálják. Közepes évi vízhozama a víztározónál, Csernisevszkij településnél 600 m³/sec, a torkolat közelében 1700 m³/sec. Tavaszi legmagasabb vízhozama a középső szakaszon akár a 10 000-15 000 m³/sec-ot is elérheti, a téli minimum azonban csak 2-52–5 m³/sec. Vízgyűjtő területének jelentős része a sokéves-fagy vagy az [[örökfagy]] övezetébe esik.
 
A folyó október közepétől május közepéig, északabbra fekvő felső szakaszán hosszabb időre is befagy. A tavaszi jégzajláskor az alsó szakaszon gyakran óriási jégtorlaszok keletkeznek. A hajózási időszakban a Viljuj a torkolattól 1170  km-ig, illetve Csernisevszkij településig hajózható.
 
== Mellékfolyók ==
Jelentősebb mellékfolyói:
* jobbról az Ulahan-Vava (374  km), a Csirkuo, a Csona (802  km), az Ulahan-Botuobuja, az Occsuguj-Botuobuja (342  km),
* balról az Ahtaranda (302  km), az Igiata (601  km), a Marha (1181  km, vízgyűjtő területe kb. 100 000  km²), a Tyukjan (747  km) és a közel 1100  km hosszú Tjung.
 
== Települések, ásványi kincsek ==
[[Kép: Вилюйские пороги.jpg|bélyegkép|200px|Zúgók a Viljujon]]
A Viljuj és mellékfolyói völgyeinek gazdag gyémántlelőhelyei régóta ismertek. A gyémánbányászat központjaként kialakult város a folyó medencéjében: Mirnij (39 400 fő, 2005-ben). A Viljuj alsó és középső szakaszának környékén (pl. Uszty-Viljujszk) hatalmas kőolaj- és földgázkészleteket tártak fel. Igen jelentősek a körzet kősó- és széntartalékai is, a folyóvölgyekben (Igita-folyó) aranybányászat folyik.
 
=== Városok ===
* Viljujszk, 10 000 fő (2005), folyami kikötő
* Nyurba, 10 100 fő (2005)
* Csernisevszkij, a vízerőmű felépítésére és működtetésére létrehozott település
 
== Erőművek, víztározók ==
=== A Viljuji-víztározó ===
A folyó középső szakaszán, Csernisevszkij településnél nagyteljesítményű (648 MW) vízerőmű és duzzasztógát, mögötte hatalmas víztározó létesült. Építésük [[1960]]-ban kezdődött, [[1978]]-ban fejeződött be, de az erőmű első egysége már [[1967]]-ben megkezdte az áramszolgáltatást. A vízerőmű létesítése tette lehetővé a Jakutföldön található gazdag gyémántlelőhelyek ipari méretű kitermelését.
 
A Viljuji-víztározó területe 2360  km² (más számítások szerint 2170  km²), teljes vízbefogadó képessége 40,4  km³ (illetve 36  km³), télen jóval kevesebb. Hossza a folyó eredeti medrében 467  km, átlagos szélessége 4,6  km, legnagyobb szélessége 15-20 15–20 km. A víztározó visszaduzzasztó hatása száz kilométereken át érződik, az ide ömlő mellékfolyók medre a torkolatnál kiszélesedik és a víztározón öblöket alkot. Legnagyobb közülük a Csona-folyó medréből képződött több mint 100  km hosszan húzódó Csona-öböl.
 
=== A Szvetliji-víztározó ===
A folyón lejjebb, Csernisevszkijtől kb. 140  km-re, Szvetlij településnél újabb, jóval kisebb vízerőmű és duzzasztógát létesült a hozzá tartozó víztározóval. Kialakításuk 1979-ben kezdődött; az erőmű első egysége már [[2004]] óta, a második [[2006]] óta áramot ad, a harmadik üzembe helyezését [[2007]]-re tervezték. A 104  km² területű, 141  km hosszú víztározó építésének teljes befejezése [[2008]]-ban várható.
 
=== Ökológiai veszélyek ===
A 20. század közepétől a természeti rendszer egyensúlyát fenyegető jelentős veszélyforrások alakultak ki a térségben. Közülük a legfontosabbak:
* A víztározó kialakításával kb. 30 millió m³, eredetileg erdővel fedett terület került víz alá.
* Az ásványi kincsek ipari méretekben folytatott kitermelése.
* 1978-tól kezdve több alkalommal kísérleti földalatti atomrobbantást hajtottak végre a vidéken, ezek káros következményei csak 1996-ban kerültek nyilvánosságra.
* A Szvobodnij-űrközpontból felbocsátott űrrakéták mérgező anyagokat tartalmazó első lépcsői több alkalommal is itt értek földet.
* A Viljuji-víztározó alatt az örökfagy lassú felmelegedését figyelték meg, ami végső soron a vízerőmű duzzasztógátjára is veszélyes lehet.
 
== Források ==
* [http://bse.sci-lib.com/article122647.html Nagy Szovjet Enciklopédia]
* [http://www.geosite.com.ru/pageid-436-2.html A Viljuji-víztározó ismertetése]
* [http://www.nature.ykt.ru/RIAC/RIAC_EM/Home.htm Jakutföld természetvédelmi minisztériumának honlapja]
* [http://www.regrus.info/anounces/10/96.html Dél-Jakutföld vízenergetikai hasznosításáról (oroszul)]
 
[[Kategória:Oroszország folyói]]
131 512

szerkesztés