„William Gladstone” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő módosítása: el:Γουίλιαμ Γκλάντστοουν)
a (kisebb formai javítások)
=== Családja és tanulmányai ===
Gazdag kereskedő negyedik fiaként született, öt testvére volt. Tanulmányait a hagyományos brit elitképzőkben, [[Eton]]ben ([[1821]]–[[1827]]) és [[Oxford]]ban ([[1828]]–[[1831]]) végezte. Az egyetemen [[filológia|klasszika-filológiából]] és [[matematika|matematikából]] egyaránt a legjobbak közé tartozott.<ref>[http://www.victorianweb.org/history/pms/gladston.html Marjie Bloy: William Ewart Gladstone (1809–1898)]</ref>
[[Kép:Gladstone_1830s_WH_Mote_ILNGladstone 1830s WH Mote ILN.jpg|bélyegkép|balra|Gladstone az 1830-as években]]
1839-ben feleségül vette a walesi [[Tory és Whig|whig]] báró, Sir Stephen Glynne lányát, Catherine-t, aki édesanyja révén rokoni kapcsolatban állt a befolyásos Grenville családdal is. A párnak nyolc gyermeke (négy fiú és négy lány) született. Házasságuk hatvan éve alatt Gladstone minden politikai eseményt megbeszélt feleségével, s nem volt olyan útja, amelyről ne számolt volna be levélben.
 
{{Idézet 3|
''Jusson eszünkbe, hogy az Afganisztán hegyi falvaiban lakók életének szentsége éppoly sérthetetlen a Mindenható szemében, mint a miénk. Jusson eszünkbe, hogy ő, aki mindnyájunkat ugyanolyan hús-vér emberi lényeknek teremtett, a kölcsönös szeretet kötelékével kötött össze bennünket... amelyet nem korlátozott a keresztény civilizációra.''|Gladstone külpolitikai alapelveiből<ref>Idézi: Henry Kissinger: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998. 154.</ref>}}
Az 1880-as választás több szempontból is mérföldkőnek számít: egyfelől Gladstone személyében – a midlothiani kampány során – először járt be egy jelölt korteskörutat, másfelől szinte kizárólag külpolitikai témákban mérkőztek meg egymással a felek. Gladstone – ellentétben Disraelivel – elvetette a reálpolitikát, szerinte a hatékony külpolitika csakis az erkölcsön alapulhat. Ennek megfelelően az angol diplomácia számára a keresztényi erények követését és az emberi jogok tiszteletben tartását jelölte meg elsőrendű célként. Az európai erőegyensúllyal szemben a nagyhatalmak szövetségét, közös cselekvését szorgalmazta.<ref>Henry Kissinger: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998. 153–155.</ref> Alapelveit már 1876-os, ''The Bulgarian Horrors and the Question of the East'' című, 200 ezer példányban megjelent pamfletjében kifejtette, amelyben minden egyén és nép számára szabadságot követelt, Európa államait pedig felszólította, hogy vessenek véget a törökök „sátáni orgiájának” [[Bulgária|Bulgáriában]].<ref>Ormos Mária – Majoros István: ''Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814–1945''. Osiris, Budapest, 1998. 156. o.</ref>
 
Választási győzelme után két évig a pénzügyminiszteri és az alsóházi vezetői teendőket is ellátta.<ref name="Hírlap">[http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00181/pdf/00181.pdf Gladstone-összeállítás] ''Országos Hirlap'', 1898. május 20. 3. o.</ref> [[1881]]-ben új földtörvényt fogadtatott el az ír parasztság megsegítése céljából. Az [[1884]]-ben megszavaztatott harmadik választójogi törvény pótolta az [[1867]]-es, Disraeli-féle második némely hiányosságát. Mindenekelőtt újraosztottak 138 helyet a londoni, skót és ír választókerületek között. A vidéki háztulajdonosok és a minimum egy éve ott élő, legalább tíz fontot fizető bérlők körének bevonásával kétmillió falusi dolgozó jutott választójoghoz. A reform eredményeként 36 millió állampolgárból 5,6 millió felnőtt férfi (az angolok kétharmada, a skótok háromötöde) szavazhatott, de 40%-uk és a nők továbbra sem voltak jogosultak erre.<ref>''A hosszú 19. század rövid története''. Szerk.: Bebesi György. Comenius, Pécs, 2005. 144–145. o.</ref>
 
== Halála ==
Utolsó éveit Walesben töltötte, felesége családjának egykori kastélyában érte a halál [[1898]]. [[május 19]]-én. A [[Westminster-apátság|Westminster-apátságban]]ban temették el.
 
== Tudományos munkái, esszéi ==
{{commons|William Ewart Gladstone|William Gladstone}}
{{wikisource|Author:William Gladstone|William Gladstone}}
* [http://mtdaportal.extra.hu/books/beksics_gusztav_gladstone.pdf Beksics Gusztáv: ''Gladstone és a keleti válság. Tanulmány az angol külpolitika változásának okairól''] Franklin Társulat, Budapest, 1880.
* [http://www.victorianweb.org/history/pms/gladston.html Marjie Bloy: William Ewart Gladstone (1809–1898)]
* [http://www.gutenberg.org/files/13240/13240-h/13240-h.htm John W. Cousin: ''A Short Biographical Dictionary of English Literature'']
* [http://www.number10.gov.uk/history-and-tour/prime-ministers-in-history/william-ewart-gladstone Gladstone életrajza a brit Miniszterelnöki Hivatal oldalán]
* [http://mek.niif.hu/00000/00060/html/041/pc004113.html Gladstone életrajza A Pallas nagy lexikonában]
* [http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00181/pdf/00181.pdf Gladstone-összeállítás] ''Országos Hirlap'', 1898. május 20.
* ''A hosszú 19. század rövid története''. Szerk.: Bebesi György. Comenius, Pécs, 2005.
* [[Henry Kissinger]]: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998.
* [[Ormos Mária]] – Majoros István: ''Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814–1945''. Osiris, Budapest, 1998.
 
=== További irodalom ===
* ''Oxford Guide to British and American Culture''. Szerk.: Jonathan Crowther. Oxford University Press, Oxford–New York, 1999.
 
{{Brit miniszterelnökök}}
131 512

szerkesztés