„Batthyáneum” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Batthyaneaum.jpg|A Batthyáneum homlokzata|bélyegkép|250px]]

A '''Batthyáneum''' (ejtsd /battyáneum/, latin nevén ''Biblioteca Batthyaniana'') [[Katolicizmus|római katolikus]] alapítású, vitatott tulajdonú könyvtár és tudományos gyűjtemény [[Gyulafehérvár]]on.

 

Az intézményt gróf [[Batthyány Ignác]] [[Erdélyi Római Katolikus Státus|erdélyi római katolikus]] püspök alapította [[1798]]-ban. Ihletőjéül [[Esterházy Károly]] [[Eger|egri]] művelődést fejlesztő munkássága szolgált. Batthyány maga is és megbízottján keresztül is tudatosan gyűjtötte a könyveket, többek között megvásárolta [[Christian Anton von Migazzi|Migazzi]] bécsi érsek nyolcezer kötetes könyvtárát. A püspökség [[1792]]-ben megkapta az [[1783]]-ban feloszlatott [[trinitárius rend]] [[1730]]-ban, [[barokk]] stílusban épült templomát és kolostorát, és Batthyány ezt alakította át az intézmény céljaira. Előbb csillagászati [[obszervatórium]]ot rendezett be a korábbi templomban, majd [[1795]]-ben [[Nagyszeben]]ből idehozatta könyvtárát, [[Kolozsvár]]ról pedig a püspöki nyomda nagy részét. A későbbi Batthyáneum 1798. [[július 31]]-én alakult meg hivatalosan. Batthyány az intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból, érmékből, kagylókból és ásványokból álló magángyűjteményét és még ugyanazon év novemberében meghalt. A könyvtár kezdetben kb. húszezer kötetből állt.

 

Alapítója az intézményt fejlődő, pezsgő tudományos műhelynek szánta, de a további források hiánya miatt múzeummá vált, illetve főként egyházi személyek hagyatékával, többek között [[Beke Antal]], [[Buczy Emil]], [[Fogarasy Mihály]], [[Kovács Miklós (püspök)|Kovács Miklós]], [[Lönhart Ferenc]], [[Majláth Gusztáv Károly]] és [[Temesvári János]] adományaival gyarapodott. [[1840]]-től Erdélyben itt végeztek először rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. A könyvtár [[1893]]-ig negyvenezer kötetesre bővült. [[1912]]-ben [[közgyűjtemény|közgyűjteménnyé]] nyilvánították, és így évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott [[Páncélterem|páncéltermet]].

 

[[1914]]-ben értékesebb könyveinek egy részét, [[1940]]-ben egyes kéziratait Magyarországra szállították. Az [[1930-as évek]]ben alapállományának egy részét eladták. [[1949]]-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és [[1950]]-ben államosította. Azóta a romániai nemzeti könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad. Egy kormányrendelet ugyan [[1998]]-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a [[Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség]]nek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a [[Szociáldemokrata Párt (Románia)|Szociáldemokrata Párt]] városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre '''és''' Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, [[2003]]-ban helyt adtak neki. Az érsekség a döntés ellen az [[Európai Emberjogi Bíróság]]hoz fordult.