„Limnikus kitörés” változatai közötti eltérés

A '''linmikus kitörés''' ritka természeti katasztrófa, a [[széndioxidszén-dioxid]] feltörése mélyvizű tavakból, amely megfojtja a környéken élő embereket és állatokat, sőt [[szökőár]]t is okozhat. A tudósok szerint [[földcsuszamlás]]ok, a vulkáni tevékenység változásai, illetve robbanás idézhet elő ilyen kitörést. Három olyan [[afrika]]i tó ismert, amelyekben ilyen kitörés előfordult, illetve előfordulhat. A [[Nyos-tó]] és a [[Monoun-tó]] korábbi kitörései nagy veszteséget okoztak emberéletben, a sokkal nagyobb [[Kivu-tó]] pedig potenciálisan veszélyes a környékén éló két millió emberre és az élővilágra.

* SzéndioxiddúsSzén-dioxidban dús vízutánpótlás

* Különböző széndioxid -koncentráció az alsó és felső vízrétegekben

[[ImageKép:Lake_nyos.jpg|right|300px|thumb|A [[Nyos-tó]] ([[Kamerun]]) limnikus kitörés felkavarta vize]]

[[2006]]-ig a jelenséget két alkalommal figyelték meg. Az első kitörés [[1984]]-ben történt a [[kamerun]]i Monoun-tavon. A kitörés gázai 37 embert fojtottak meg. A második, ennél még tragikusabb eset a Monoun közelében lévő Nyos-tavon [[1986]]-ban 80 millió köbméter széndioxidotszén-dioxidot lökött a felszínre és ez 1700-1800 ember halálához vezetett.

A limnikus kitöréshez az kell, hogy a tó telítődjön gázokkal. A két ismert példa esetében a fő gázkomponens a széndioxidszén-dioxid volt, amely alulról felszivárgó vulkanikus gázokból eredt. Mielőtt a tó telítődik, egy felnyitatlan szénsavas üdítőhöz hasonló: a széndioxidszén-dioxid oldott állapotban van jelen a vízben. A széndioxidszén-dioxid magasabb nyomáson könnyebben oldódik, az üdítőitalból ezért fel is pezseg, amikor kinyitjuk és így csökken a nyomás. Egy tóban, minél mélyebb, a fenék vizei annál nagyobb nyomás alatt vannak, ami azt jelenti, hogy a nagy és mély tavak mélyvizei hatalmas mennyiségű gázt oldhatnak fel. Ezenkívül hideg vízben - és a tófenék vizei gyakran hidegek - könnyebben oldódik a széndioxidszén-dioxid (de mindössze néhány fokos hőmérsékletkülönbség esetében ehhez a nagy nyomás is kell).

Ha egy tó telítődik széndioxiddalszén-dioxiddal, olyan kritikus állapotba kerül, amelyben már csak egy kiváltó ok szükséges, amely megindítja a kitörést. A [[Nyos-tó]] [[1986]]-os kitörése esetében a kiváltó ok gyaníthatóan egy földcsuszamlás volt, de ilyen kiváltó ok lehet földrengés is, egy robbanás, a szél, vagy a nagyerejű eső. Minden esetben a kiváltó ok a gázzal telítődött víz egy részét magasabb rétegekbe nyomja fel, ahol már nem elegendő ahhoz a nyomás, hogy a széndioxidotszén-dioxidot oldott állapotban tartsa. Buborékok képződnek, további vízmennyiségek emelkednek meg és még több széndioxidszén-dioxid szabadul fel. Ez a folyamat gázoszloptgázoszlopot képez, amely kiszippantja a vizet a fenékről, ami további felszabaduló gázt termel. A kitörés gázt ont a felszínre, lökéshulláma pedig [[tsunami]]t indít el.

Sok okra vezethető vissza, miért olyan ritkák az ilyen kitörések. Először is kell hozzá egy nagy széndioxidforrásszéndioxid-forrás, ami vulkanikus aktivitás nélküli területeken nem adott. A mérsékelt övi tavak vize pedig minden tavasszal és ősszel felkavarodik, összekeverve a mélyebb vizeket a felszíni vizekkel, így ha fel is halmozódna széndioxidszén-dioxid a mélyben, az ilyenkor eltávozik a vízből. A tónak mélynek is kell lennie ahhoz, hogy a mélyben elegendő legyen a nyomás a víz feloldásához. Mindezek miatt csak a mély, stabil, tropikus, vulkanikus tavak, mint a Nyos-tó hajlamosak a limnikus kitörésre.

A Kivu-tó esetében a tudósok a széndioxidszén-dioxid mellett a [[metán]]gáz felhalmozódása miatt is aggódnak, és ezekhez az aggodalmakhoz csak hozzáad, hogy a tó közelében aktív vulkán van, a [[Nyiragongo]]. Bár a tó nem teljesen telített, egy lávafolyás esetleg begyújthatná a mélyben felhalmozott metánt és ez aztán a széndioxidotszén-dioxidot is a felszínre préselhetné.

A kitörés során a tó felett nagy széndioxidszén-dioxid felhő képződik és szétterjed a környéken. Mivel a széndioxidszén-dioxid a levegőnél sűrűbb, a föld közelébe süllyed, kiszorítva a levegőt. Emiatt az oxigént igénylő szervezetek a széndioxidfelhővelszéndioxid-felhővel beborított területen elpusztulnak. A széndioxidszén-dioxid másik káros hatása az emberi szervezetre, hogy savassá teszi a testfolyadékokat, mérgezést okozva. A levegő után kapkodó áldozatok még nagyobb bajba kerülnek, mert még többet szívnak be a mérgező gázból.

Mindkét tóba függőleges csövet engedtek le. Csak kis vízmennyiséget kellett felpumpálniuk, mert ahogy a telített víz emelkedni kezdett, a felszabaduló széndioxidszén-dioxid önfenntartó folyamatot indított el és a cső kijáratánal pumpálás nélkül is nagy szökőkútként a magasba szökellt a víz. Ez pontosan ugyanaz a folyamat, ami a kitöréseket is eredményezi, de a cső átmérője által kontrollált. Ugyanakkor nagyobb mennyiségű gáz felszínre hozásához több csőre volna szükség, de sok tudós attól fél, hogy ha több csövet alkalmaznának, az esetleg elindítaná a kitörést. A részleges siker ellenére a tavakat továbbra is veszélyesnek tartják.

A [[Kivu-tó]] nemcsak hogy kétezerszer nagyobb a Nyos-tónál, ráadásul sűrűn lakott övezetben helyezkedik el: a partjainál több, mint kétmillió ember él. Szerencsére még nem ért el magas széndioxid -telítettséget. Ha a víz erősen telítetté válik, ez nagy veszélyt jelenthet az emberi és állati életekre, mert a tó nagyon közel van a [[Nyiragongo]] vulkánhoz, ami legutóbb [[2002]] januárjában tört ki. Más aktív vulkánok is vannak a közelben, ráadásul gyakoriak a földrengések.