„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| torkolat = [[Küküllő]] ([[Balázsfalva]] mellett)
| országok = {{zászló|Románia}} [[Románia]]
| térkép = Târnava Mare-Nagy-Küküllő-Große Kokel.JPG
| felirat = A folyó színes vonallal kiemelve Románia vízrajzi térképén.
}}
[[Fájl:Raul Tarnava Mare.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Nagy-Küküllő futása]]
A '''Nagy-Küküllő''' ({{ny-ro|Târnava Mare}}) [[folyó]] [[Erdély]]ben, [[Románia|Romániában]]. A [[Görgényi-havasok]]ban ered és [[Balázsfalva]] mellett egyesül a [[Kis-Küküllő]]vel.
A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref>
A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely [[Udvarhelyszék]] legjelentősebb folyóvize. A [[Nagysomlyó-hegy]] tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó [[Székelyudvarhely]] városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő [[Balázsfalva|Balázsfalvánál]] egyesül a [[Sóvidék]]ről érkező [[Kis-Küküllő]]vel, majd közösen [[Küküllő]] folyó néven folytatják útjukat a [[Maros]] folyóig.<ref>{{cite web |url=http://www.mercuriustour.ro/APP_cms/content.asp?ContentId=1173 |title=Kis- és Nagy-Küküllő |date=2010-03-01 |accessdate=2010-06-14 | publisher=mercuriustour.ro}}</ref>
 
=== Halfaunája ===
A folyó [[fauna|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot és [[petényi-márna|petényi-márnát]] lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsás márna]] populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsa-populáció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 | publisher=horgaszat-vadaszat.ro}}</ref>
 
== Települések a folyó mentén ==
Székelyvarság, [[Zeteváralja]], [[Fenyéd]], [[Betfalva]], [[Zetelaka]], [[Küküllőkeményfalva]], Székelyudvarhely, [[Székelykeresztúr]], [[Segesvár]], [[Erzsébetváros (Erdély)|Erzsébetváros]], [[Medgyes]], Balázsfalva.