„Bajcsy-Zsilinszky Endre” változatai közötti eltérés

[[1944]]. [[November 9.|november 9-én]] elnökletével megalakult a [[Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága]] (MNFFB), amely a német megszállással és [[Nyilaskeresztes Párt|nyilas]] hatalommal szembeni ellenállókat és demokratikus pártokat tömörítette. Az elnökség elvállalására a Bizottságot létrehozó [[Magyar Front]]tól kapta a felkérést.<ref>www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20080829-18849.pdf</ref><ref>Az MNFFB megszervezésében Bajcsy-Zsilinszky mellett [[Dudás József]], Soos Géza, valamint ifjabb [[Bethlen István (politikus)]] vett részt a legaktívabban. A megalakuló szervezetben helyettese [[Csorba János]] lett. A vezetőségben Soos Géza képviselte a Magyar Függetlenségi Mozgalmat, a pártokat ([[Független Kisgazdapárt]], [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]], [[Nemzeti Parasztpárt]], [[Kommunisták Magyarországi Pártja]]) [[Tildy Zoltán]] és [[Dessewffy Gyula]], [[Szakasits Árpád]], [[Kovács Imre (politikus)]], [[Kállai Gyula]], az ifjúsági ellenállást (Magyar Ifjúság Szabadságfrontja) pedig Kiss Sándor és Gyenes Antal. A felkelés katonai megszervezésére megalakult a MNFFB Katonai Vezérkara, amelynek parancsnoka [[Kiss János (altábornagy)]], vezérkari főnöke [[Nagy Jenő (katonatiszt)|Nagy Jenő]] ezredes, a személyi ügyekért felelős vezetője pedig [[Tartsay Vilmos]] vezérkari százados volt. A katonai szervezkedésben a szorosan Horthy mellett dolgozó kiváló katonatisztek egész sora vett részt, akiknek jó része már előzőleg kapcsolatban volt a Kiugrási Irodán keresztül a Magyar Függetlenségi Mozgalommal. Forrás: http://www.magyarszemle.hu/szamok/2003/4/a_lelek_az_elso</ref> A Bizottság legfőbb feladatának a fegyveres felkelés megszervezését és a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatokkal együttműködve az ország, és elsősorban a főváros felszabadítását tartotta. Árulás következtében a nyilasok [[november 22.|november 22-én]] az MNFFB vezérkarának gyűlésén rajtaütöttek és a résztvevőket letratóztattákletartóztatták. Bajcsy-Zsilinszkyt, aki nem volt jelen, ugyenebben az időben külön tartóztatták le. Valamennyiüket a Margit körúti katonai fegyházba hurcolták, ahol brutálisan megkínozták őket. Ezt követően társait még ott kivégezték, míg Bajcsy-Zsilinszkyt a [[Sopronkőhidai Fegyház és Börtön|sopronkőhidai fegyházba]] szállították, ahol [[december 24.|december 24-én]] felakasztották. A háború után, [[1945]]. [[május 27.|május 27-én]] ünnepélyesen eltemették [[Tarpa]] nagyközségben.<ref>[http://mult-kor.hu/cikk.php?id=7981 Múlt-kor történelmi portál]</ref>