„Alsócsernáton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
9. sor:
 
== Története ==
Alsócsernáton közigazgatásilag Csernáton része. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben latinul Churuacun-ként írták. A név [[szláv]] eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata. A két, Alsó és Felső Csernátonról csak összevont statisztikai adatok vannak, de mindenképpen teljesen [[székely]]-[[magyar]] települések, 3.400 lakosból mindössze 40 [[román]] van.
1332-ben plébániatemploma van, melynek papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstött, 1334-ben 32 banálist fizetett (Beke 165).
A XV-XVI. században erős várkastély vette körül, amely kiállotta az 1658. és 1661. évi tatárostromot. Az 1836. évi tűzvész után, a templom újjáépítésekor középkori jellegzetességeit nem állították vissza.
A reformációkor a reformátusok kezére kerül.
Az 1770-as évek elején újra megindul a katolikus élet, amikor [[Bernáld György]] kápolnát tart fenn (1766), majd 1821-től Zámbler László (Schematismus 1882, 96).
1844-ben Zámbler János, kanonok, csíkszentmártoni[[csíkszentmárton]]i plébános, a falu szülöttje templomot építtet. Állandó lelkészt csak 1793-ban kapnak. 1873-ben szervezik plébániává (Schematismus 1882, 96). Plébániai lakás 1906 után épült. A trianoni békediktátumig háromszék[[Háromszék vármegye]] része volt.
 
== Nevezetességei ==
Itt található a volt Damokos-kúria, jelenleg múzeum. Benne található - az alapítóról elnevezett - Hanszmann-gyűjtemény. A kúria kertjében skanzen és szabadtéri mezőgazdasági gépészeti kiállítás látható. Nyaranta a múzeum területén kézműves táborokat is tartanak.