„I. Lipót lotaringiai herceg” változatai közötti eltérés

'''Lipót József Károly lotaringiai herceg''' ([[francia nyelv|franciául]] ''Léopold Joseph Charles I duc de Lorraine,'' ([[német nyelv|németül]] ''Leopold I Joseph Herzog von Lothringen);'' ([[Innsbruck]], [[1679]]. [[szeptember 11.|szeptember 11.]] – [[Lunéville]], [[1729]]. [[március 27.]]), a [[Vaudémont-ház]]ból származó herceg, a törökverő [[V. Károly felső-lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] császári tábornagy elsőszülött fia. 1690–1697 között '''I. József''' néven [[Lotaringia uralkodóinak listája|Lotaringia]] és [[Bar]] címzetes hercege, 1697-től haláláig Lotaringia és Bar ténylegesen uralkodó hercege. Fiának, [[I. Ferenc német-római császár|Ferenc István herceg]]nek, a későbbi Lotaringiai Ferenc német-római császárnak [[Mária Terézia]] magyar királynő|Mária Terézia osztrák trónörökösnővel]] kötött házassága révén I. Lipót herceg a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] egyik ősapja lett.

Édesanyja [[Habsburg Eleonóra Mária Jozefa főhercegnő]] (1653–1697) volt, [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] [[nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)|Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő]] (1630–1686) leánya, [[Mihály lengyel király|Wiśniowiecki Korybut Mihály]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] (1640–1673) özvegye, Lengyelország életfogytig kikiáltott királynője ''(reine douairière de Pologne),'' ), [[I. Lipót]] német-római császár húga.

* [[Károly József lotaringiai herceg|Károly József]] herceg (1680–1715), [[Olomouc|Olmütz]] és [[Trier]] [[érsek|hercegérsek]]e.

Anyjának, Habsburg Eleonóra főhercegnőnek féltestvére volt [[I. Lipót]] magyar király|I. Lipót császár]] (1640–1705), [[III. Ferdinánd]] magyar király|III. Ferdinánd császár]]nak első feleségétől, [[Habsburg Mária Anna spanyolmagyar infánsnőkirályné|Habsburg Mária Anna spanyol infánsnő]]től (1606–1646) született fia, aki ilymódonily módon apjának, [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly herceg]]nek sógora is volt. Anyja révén a család megszerezte a Gonzaga-örökséget is. Elsőszülött fiának, Lipót József hercegnek maga a császár lett a keresztapja, az ő keresztnevét kapta.

Születésekor [[Lotaringiai Hercegség|Lotaringia]] és [[Bar Hercegség|Bar]] már 1635. óta francia katonai megszállás alatt állt. Szülei a [[Habsburg Birodalom]]ban éltek. Lipót és testvérei [[Innsbruck]]ban töltötték gyermekéveiket erős akaratú és intelligens anyjuk, Eleonóra főhercegnő mellett. Apjuk, Lotaringiai Károly a császár hadvezéreként sikeresen harcolt a török ellen. Amikor az apa 1690-ben elhunyt, a 11 éves Lipót József herceget '''I. Lipót''' néven a megszállt Lotaringia és Bar címzetes hercegévé ''(duc titulaire)'' nyilvánították. A kiskorú herceg mellé özvegy anyját nevezték ki címzetes régenssé. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]], a császári nagybácsi és keresztapa katonai Bécsbe rendelte unokaöccsét. LipótotLipót herceget az [[Aranygyapjas rend]] lovagjává avatták.<ref>brevet n° 561</ref> A császár katonai pályára küldte őt saját fiaival, József és Károly főhercegekkel együtt. Lipót jó barátságot kötött unokafivéreivel, akik később egymást követve német-római császárokká koronáztak: [[I. József]]et 1705-ben, öccsét, [[III. Károly magyar király|VI. Károly]]t 1711-ben.

A pfalzi örökösödési háborút lezáró [[ryswicki béke]]tárgyalások során [[XI. Ince pápa]] tartós békét próbált közvetíteni a két ősellenség, a [[Francia Királyság]] és a [[Habsburg Birodalom]] katolikus uralkodóházai között. Javasolta, hogy [[I. József magyar király|József főherceg]], [[I. Lipót]] császár fia (a későbbi I. József császár) vegye feleségül [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] unokahúgát, [[Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő]]t, a ''[[Mademoiselle (ancien régime)|Mademoiselle]]''-t. A két uralkodó közötti erős rivalizálás miatt ez meghiúsult, a ''Napkirály'' más jövőt szánt unokahúgának.

XV. Lajos lengyel házassága révén I. Lipót fia, Ferenc István herceg lett Lotaringiai utolsó [[Vaudémont-ház]]i hercege. [[1733]]-ban a [[Habsburg Birodalom]] belekeveredett a [[lengyel örökösödési háború]]ba. [[1735]]-ben [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos király]] és [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] kiegyeztek egymással: XV. Lajos elfogadta a [[Pragmatica sanctio|Pragmatica Sanctiót]], cserébe VI. Károly átengedte neki Lotaringia és Bar hercegségeit. [[I. Ferenc német-római császár|Ferenc István lotaringiai herceg]]et a császár lemondotta apai örökségéről, cserébe feleségül vehette [[Mária Terézia]] magyar királynő|Mária Terézia főhercegnőt]], a császáriHabsburg Birodalom tróntrónjának várományosát, és megkapta a [[Toszkánai Nagyhercegség]]et. Az újonnan megszerzett Lotaringiát és Bart XV. Lajos átadta apósának, [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszló]]nak.