„Szárny” változatai közötti eltérés

40 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Bot: következő hozzáadása: ms:Sayap; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: az:Qanad (quş), pcd:Éle (Oizo))
a (Bot: következő hozzáadása: ms:Sayap; kozmetikai változtatások)
:''A szárny szó egyéb jelentéseihez lásd: [[szárny (egyértelműsítő lap)]].''
[[KépFájl:Maybug.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A [[cserebogár]] szárnyai. Az 1. pár szárny a [[bogarak]]nál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''([[elytra]])''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja.]]
[[KépFájl:Pteropus vampyrus1.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és [[toll]] nélküliek]]
 
A '''szárny''' olyan felület, ami a [[repülés]]re alkalmassá tevő [[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerőfelhajtóerőt]]t biztosít a [[levegő]]ben vagy más [[gáz]] halmazállapotú anyagban való mozgáshoz. A szó eredetileg a [[madarak]], [[denevérek]], és [[pteroszauruszok]] repüléshez módosult mellső [[végtag]]ját, illetve a [[rovarok]] kültakarójának repüléshez módosult nyúlványait jelentette. Sokszor mitológiai lényeket, például [[sárkány]]okat és [[angyal]]okat is szárnyakkal ábrázoltak. Később az ember alkotta [[repülőgép]]ek és [[helikopter]]ek aerodinamikai felhajtóerőt biztosító felületeire is a "szárny" szót alkalmazták. Az első repülőgépek szárnyait még nagymértékben az állati szárnyak alakját utánozva tervezték.
 
== Állati szárnyak ==
A biológusok szerint az állati szárnyak legalább négy alkalommal [[evolúció|kifejlődtek]] egymástól függetlenül, a [[konvergens evolúció]] kiváló példájaként.
* a [[szárnyas rovarok]] (Pterygota) mintegy 300-400 millió évvel ezelőtt ([[mya]]) jelentek meg. Két pár szárnyuk van, ezek nem végtagok, hanem a kültakaró nyúlványai. Egyes csoportjaikban az egyik, vagy mindkét pár szárny elcsökevényesedhet.
* a [[pteroszauruszok]] szárnyai legalább 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet a mellső végtag 4. ujja feszít ki.
* a [[madarak]] szárnyai legalább 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Hordfelületük nagy részét a [[kézevező]]nek és a [[karevező]]nek nevezett tollak adják.
* a [[denevérek]] szárnyai mintegy 55 millió éve jelentek meg. A hordfelületük bőr, melyet nagyrészt az a mellső végtag 2.-5. ujjai feszítenek ki.
 
A madarak szárnya ''(ala)'' alak szerint többféle lehet: kerek, tompa, hegyes, kaszás, sarlós, hosszú, keskeny, széles stb.<ref name="auto1">{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-madarai-080905-5|title=Tankönyvtár|accessdate=20091123}}</ref>
 
[[KépFájl:Campylogn DB.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Egy repülő őshüllő: Campylogn sp.]]
 
== Mesterséges szárnyak ==
 
A szárny a levegőnél nehezebb repülőeszközök azon szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt létrehozza. A helikopterek rotorja is szárny, ez a forgószárny. Ha egy repülőgép szárnya két oldalán, szimmetrikusan van elhelyezve, akkor ezek neve félszárny. A felhajtóerő képződését a szárny keresztmetszetének megfelelő kialakításával érik el.
{{fő|Szárnyprofil}}
 
=== A szárny felépítése ===
[[Kép:Control surfaces at the wing of a plane.svg|bélyegkép|300px|A szárnyon lévő kormányfelületek<ol>
<li>[[Winglet]] (a törővégen): Csökkenti a törővégen keletkező turbulenciát, ezáltal a szárny légellenállását. Korszerű szállító repülőgépeken alkalmazzák, elsősorban nyilazott szárnyaknál.</li>
<li>[[Féklap]] (áramlásrontó lemez)</li></ol>
]]
[[KépFájl:Wing.two.arp.600pix.jpg|bélyegkép|300px|A nyilazott szárnyú [[KC–10]] (felül) egy trapézszárnyú [[F–22]]-est (alul) [[légi utántöltés|tölt fel üzemanyaggal]]]]
[[KépFájl:X-29 in Banked Flight.jpg|bélyegkép|300px|Az [[X–29]] előre nyilazott, kacsaszárnyú [[kísérleti repülőgép]].]]
A szárny mozgásirány felé eső oldalát belépőélnek, az ellentétest kilépőélnek, a külső oldalát pedig törővégnek hívják. A repülőgép irányítását, valamint a szárny által keltett felhajtóerő változtatását a szárnyakon lévő kormányfelületekkel érik el.
 
=== A szárnyak fajtái ===
A szárnyak törzshöz mért elhelyezése alapján megkülönböztetünk alsó, középső és felső (váll-) szárnyat. Ha egy repülőgépen a vezérsíkok a szárnyak előtt helyezkednek el, akkor azt '''kacsaszárnynak''' hívjuk. A szárnyak formája alapján különféle szárnyakat különböztetünk meg.
 
==== Egyenes szárny ====
A szárny nyilazási szöge többé-kevésbé merőleges a gép hossztengelyére. Jellemzően a kis sebességű repülőgépeknél használják, a [[második világháború]] előtt gyakorlatilag minden repülőgép egyenes szárnyakkal rendelkezett. A [[vitorlázó repülőgép]]ek, motoros könnyűrepülőgépek és légcsavaros utasszállító gépek többsége jellemzően ma is egyenes szárnyú. A nagy sebességű repülőgépek közül az amerikai [[F-104]] Starfighter vadászbombázó egyenes szárnyúnak nevezhető.
 
A kis sebességű egyenes szárnyú gépeket néha „kétfedelű” konstrukcióban építik, itt a szárnyak egymás felett, kábelekkel és/vagy szilárd merevítőkkel egymáshoz kapcsolva helyezkednek el. Az ilyen repülőgépek a szükséges kisebb szárnyfesztáv miatt a levegőben mozgékonyabbak, hangárban könnyen tárolhatók, illetve baleset esetén jó ütközésvédelmet nyújtanak. Mezőgazdasági alkalmazásuk ma is gyakori (pl. [[Antonov An-2]], AgCat). A háromfedelű gépek közül egyedül az [[első világháború]]s Fokker Dr.I. típus ismertebb.
 
==== Nyilazott szárny ====
Abban különbözik az egyenes szárnytól, hogy mind a belépő-, mind a kilépőél körülbelül azonos, a derékszögtől eltérő szöget zár be a repülőgép hossztengelyétől. A szárny lehet enyhén (pl. BAE Hawk) vagy erősen hátranyilazott (pl. [[MiG–19]] vagy [[BAE Lightning]] vadászrepülőgépek). Napjaink sugárhajtású utasszállító repülőgépei szinte mind enyhén hátranyilazott szárnyúak, leggyakoribb az eredetileg a [[Boeing]] cég által kikísérletezett 35 fokos beállítás.
 
Léteznek előre nyilazott szárnyú repülőgépek is. Ezzel az egzotikus elrendezéssel a II. világháború előtt lengyel mérnökök kísérleteztek (Z–17/Z–18/Z–47), alatta pedig a német [[Junkers]] cég fejlesztett ki repülőképes prototípusokat ([[Ju 287]]). Az előrenyilazás elvileg kedvezőbb repülési tulajdonságokat ígér az [[örvény]]ek jobb kezelése révén, azonban a hátranyilazott konstrukcióval szemben a rezgések itt nem csillapodnak, hanem éppenséggel felerősödnek a szárnyvég felé haladva. Ennek következtében a hagyományos alumínium szárnyszerkezetek gyorsan kifáradásos vagy csavarodásos törést szenvednek, így nagy sebességű repülőgépeknél nem alkalmazhatók. A rendkívül erős [[szénszálas anyagok]] megjelenése tette lehetővé az előrenyilazott szárny alkalmazását szuperszonikus prototípus gépeken ([[X–29]], [[Szu–47 Berkut]]), ezek sorozatgyártásáról azonban még nem beszélhetünk. A kis és közepes sebességű előrenyilazott szárnyú, sorozatban gyártott gépek közül említést érdemel az [[L–13 Blaník]] [[vitorlázó repülőgép]] és a német Hansa üzleti jet, mindkettő az [[1960-as évek]] konstrukciója.
 
==== Trapézszárny ====
A szárny belépőéle pozitív, a kilépőéle negatív nyilazási szögű, azaz a szárny a törővég felé gyorsan elvékonyodik. Átmenet a többi kategória között, jellemzően a korszerű amerikai vadászrepülőgépek szárnyelrendezése.
 
==== Deltaszárny ====
Háromszög alakú szárny. A félszárnyak derékszögű háromszöget mintáznak, a belépőél erősen hátranyilazott, míg a kilépőél közel merőleges a gép hossztengelyére. A szárny a törővég felé általában teljesen elvékonyodik, azaz az ilyen szárny csúcsos, nincs vagy minimális a törővége. Jellemzően [[szuperszonikus]] repülőgépeknél használják, a francia [[Dassault]] vadászgépek, a [[Concorde]] és a [[Tu–144]] utasszállítók, valamint a [[Space Shuttle]] és a [[Buran]] [[űrrepülőgép]]ek deltaszárnyú konstrukciók. A [[MiG-21]] és [[F-16]] könnyűvadászgépeknél alkalmazott csökkentett méretű deltaszárny és a hagyományos [[vízszintes vezérsík]] kombinációja is ebbe a konstrukciós kategóriába sorolható.
 
Központi forgástengelyre rögzített hajlékony, egyenes szárnyakból (ún. rotorlapát) álló rendszer, amely a repülőeszköz álló helyzetében is felhajtóerőt termel. [[Helikopter]]eken és [[autógiró]]kon alkalmazzák. Az ilyen rendszerben elérhető haladási sebességet kb. 400&nbsp;km/h-ra korlátozza az a tény, hogy a forgószárny lapátok csúcsai hamar elérik a [[hangsebesség]]et, ami a [[felhajtóerő]] nagyarányú csökkenését eredményezi. Emiatt a nagy helikopterek minél több, néha 6-7 lapátú rotorral készülnek, hogy azonos felhajtóerő termelés mellett a rotorkör átmérőjét és ezzel a kerületi sebességet is minimálisra csökkentsék.
 
== Forrás ==
{{Commonscat|Wings}}
<references />
 
{{DEFAULTSORT:Szarny}}
 
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]]
[[Kategória:Állatanatómia]]
[[ja:翼]]
[[ko:날개]]
[[ms:Sayap]]
[[nl:Vleugel (vogel)]]
[[oc:Ala]]
157 466

szerkesztés