„Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: sr:Николај Лобачевски |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
V.F. Kagan <ref>A Geometriai vizsgálatok… 1945-ös kiadásának kommentátora.</ref> a forrás megnevezése nélkül közli az ortodox naptár szerinti [[1793]]. [[október 22.]] (nov.3.) adatot (amit a Pallas lexikon is átvesz), valamint a [[Nyizsnyij Novgorod]]-i <ref>A város neve 1932-90 között Gorkij volt.</ref> Alekszejevszkaja-templom anyakönyvének bejegyzését, amely szerint [[1792]]. [[november 20]]–án született (vagy keresztelték). Ezt a dátumot egyes források a modern ([[Gergely naptár|Gergely]]) naptár szerinti december 1-re, mások december 2-ra teszik.
1800-ban megözvegyült anyjával és két fivérével Nyizsnyij Novgorodból [[Kazány]]ba költözött és ott kezdte gimnáziumi tanulmányait 1802-ben. Tehetségét felismervén 1807-ben áttették az egyetem [[matematika]]-[[fizika]] szakos hallgatói közé, majd 1811-ben megkapta a magiszter címet, s az egyetemen maradt. 1814-ben kinevezték oktatónak, majd 1827-ben az egyetem rektora lett, végül 1846-tól a kazányi tankerület helyettes felügyelőjeként dolgozott. 1832-ben feleségül vette Varvara Alekszejevna Moiszejevát. Házasságukból hét gyermek született. 1855-ben egészségi állapotának megromlása miatt nyugdíjazták és [[1856]]. [[február 12.|február 12-én]] ([[február 24.|február 24-én]]) [[Kazány]]ban meghalt.
== Munkássága ==
A magiszteri kinevezéssel járó oktatói feladata változatos volt: előadott matematikát, fizikát, csillagászatot, s hosszú ideig gondozta az egyetem könyvtárát. Nyomdakész kéziratban volt 1819-ben egy tankönyvnek szánt munkája ''A geometria alapjai'' <ref>Ma inkább a ''Bevezetés'' címet kapná. A geometria, a matematika stb. ''alapjai'' megjelölés legtöbbször a terület tudományos, főként axiómatikus megalapozását célzó tanulmányokat illeti.</ref> címmel, ami a biográfusok véleménye szerint az 1823-ban benyújtott ''Geometria'' című tankönyv korábbi változata. Az államköltségen való kiadásra való alkalmasságát elbíráló [[N.I. Fusz]] akadémikus lesújtó-kicsinyes elutasítása megakadályozta a könyv megjelenését.
<ref>Ugyanarról a Fusz akadémikusról van szó, aki [[Gauss]]nak pétervári állást kínált fel 1801-ben.</ref> Lobacsevszkij a bírálatra nem válaszolt, s a kéziratot sem vette vissza. A sokáig eltüntnek vélt munkára 1898-ban bukkantak rá, s csak további késlekedés után, [[1909]]-ben adta ki a ''Kazanyi Fizikai-Matematikai Társulat''.
== A párhuzamossági vizsgálatok ==
| |||