„Grodnó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
Neve ősi szláv településre utal, mely a falu nevének felbukkanásától jóval régebben keletkezett. A mai települést [[1388]]-ban ''"Kroghdnugh"'' néven említik először abban az oklevélben, melyben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] a [[borostyánkő]]i uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. [[1392]]-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település ''"Karadna"'' néven szerepel. Lakói főként a borostyánkői uradalomhoz tartozó bányászok voltak. Fejlődését alapvetően a közeli borostyánkői kén és rézbányák határozták meg. [[1636]]-ban a település a Batthyány család birtoka lett. [[1669]]-ben földesurai Batthyány Pál és Kristóf a települést a [[pinkafő]]i uradalomhoz csatolták. [[1763]]-ban a [[Gyimótfalva|gyimótfalvi]] uradalom része lett.
[[Vályi András]] szerint ''" GRODNAU. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Márjásdorfhoz nem meszsze, mellynek filiája, Borostyánkőhöz fél mértföldnyire, határbéli földgyei soványak lévén, harmadik Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''" Grodnau, német falu, Vas vmegyében: 150 kath., 159 ágostai lak. A jormansdorfi urad. tartozik."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Grodnó, lakosainak száma 462, akik németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 61. Postája Máriafalva, távírója Tarcsa, Szalónak."''
[[1910]]-ben 382, többségben [[németek|német]] lakosa volt jelentős [[cigányok|cigány]] kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben [[Ausztria]] [[Burgenland]] tartományának része lett. A településnek 1958-ig csak egy fa haranglába volt, ekkor épült fel mai temploma.
==Nevezetességei==
| |||