„Pásztorháza” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
Pásztorháza akkor keletkezett, amikor az [[1532]]-es török hadjáratot követően Batthyány Ferenc horvát-szlavón [[bán (méltóság)|bán]] horvátországi birtokairól horvát családokat telepített a németújvári uradalom területére. Első írásos említése [[1577]]-ben történt. Lakói főként marha, bor, gyümölcs és só kereskedelemmel foglalkoztak, melyeket Magyarország és [[Horvátország]] területére szállítottak. [[1643]]-ban tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett. [[1648]]-ban [[pestis]]járvány szedett áldozatokat. [[1750]]-ben 44 ház állt a településen. [[1790]]-ben önálló plébánia létesült itt, addig [[Szentelek]] filiája volt. A település határait [[1847]]-ben rögzítették.
[[Vályi András]] szerint ''" STINACZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Ország’ szélénél; határja sovány, lakosai fuharoznak."''
[[Fényes Elek]] szerint ''" Stinacz, horvát falu, Vas vmegyében, közel [[Stájerország]]hoz, 784 kath. lak., kik hires szekeresek. Kath. paroch. szentegyház. Földjei a [[Lapincs|Lapincz]] mellékén termékenyek. Szőlőhegye savanyu bort terem. A németujvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. [[Fölöstöm|Fürstenfeld]]."''
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Stinácz, stájer határszéli nagy falu, 149 házzal és 1181 horvátajkú lakossal. Postája van, távírója Szt.-Elek. Lakosai mindannyian r. katholikusok. A körjegyzőség székhelye. Kath. temploma e század elején épült. Birtokosa herczeg Batthyány Fülöp."''
[[1910]]-ben 1232 lakosából 1156 [[horvátok|horvát]], 63 [[németek|német]] és 13 [[magyarok|magyar]] volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Az áramor [[1949]]-ben vezették be. [[1957]]-ben megépült a vízvezeték hálózat. A lakosság 80 százaléka még [[1970]]-ben is horvát volt, ezzel Burgenlandban a harmadik legnépesebb horvát településnek számított. [[1976]]-ban megépült a csatorna hálózat. [[1977]]-ben Pásztorháza mezővárosi rangot kapott, ebben az évben épült fel a népiskola épülete. [[1981]]-ben átadták a postát, a tűzoltó szerházat és az óvodát magában foglaló központot. [[2001]]-ben 1409 lakosából 873 horvát, 432 német, 8 magyar, 96 egyéb nemzetiségű volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103296&settlement_name= Pásztorháza népessége]</ref>
| |||