„Kiskutas” változatai közötti eltérés

3 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Kisfaludi Strobl Zsigmond kötőjel nélkül és rövid o-val
a (Kisfaludi Strobl Zsigmond kötőjel nélkül és rövid o-val)
Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A falu magva is egy észak-dél irányú dombon alakult ki az északi erdőségek szélvédelme alatt. Ettől nyugatra egy másik domb van, ahol a szőlőművelés hagyományos szőlőhegy rendszere nagyon régi eredetű. A község különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor békés eltöltésére alkalmas hely. A falu része annak a mérhetetlenül gazdag természettől örökölt táji szépségnek, mely az igazi Göcsej girbe-gurba dombjaitól ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe hajlatos lankák veszik körül a falut. Északról hatalmas erdők, azontúl Andrásfa, Telekes községek, egyúttal Vas megye déli szélének vonala határolja. Telekesen élt 1540 táján Thelekesi Imre, a ma is fenálló falu hatalmaskodó névadó földesura. Északkeletre, alig egy kilométerre Nagykutas a szomszéd falu. Itt született és nevelkedett Galabárdi Zoltán író (1928-1995), dr. Takács Imre egyetemi tanár (1926-2001), a budapesti ELTE Jogtudományi Kar Alkotmánytudományi Tanszékének professzora. A két község történelme évszázadokon át összefonódott, mondhatnánk egy tőről fakadt. Kutas volt mindkettő neve. A név a török eredetű kút szavunk képzős származéka. Kezdetben még az urai is azonosak voltak. Gazdaságilag 1990. évig, közigazgatásilag még most is összefügg.
Nagykutason túl található Egervár község, melynek vára már a 13. században létezett. Urai a nagyhatalmú János nádor, Miklós bán, egervári László nagyműveltségű főúr, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Széchényiek. Utolsó ura dr. Solymosy László neves természettudós, ornitológus. A várkastélyban lévő mintegy 800 példányt számláló madárgyűjteménye, madártojás-, csiga-, kagyló-, és rovargyűjteménye, mintegy 20 000 mikroszkopikus metszete, teljes tudományos irattára 1945-ben megsemmisült.
Keletre van Kispáli és Nagypáli község. Az utóbbi faluban töltötte gyermekkorát [[Kisfaludi StróblStrobl Zsigmond]] (1884-1975) neves szobrászművész. Nyugatra helyezkedik el Zalaboldogfa, attól délre Bagod község. Délre van a falutó Andráshida, ehhez tartozik Gébárt település. Ma mindkettő Zalaegerszeg része. Zalaegerszeg, Zala megye székhelye, erőteljesen fejlődőd középváros. Centruma, a nagytemplom körüli városmag, Kiskutastól 8 kilométerre van, a város határa azonban csatlakozik a mi községhatárunk déli széléhez.
 
==Polgármestere==