„Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: br:Luise von Baden; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: br:Luise von Baden; kozmetikai változtatások)
'''Jelizaveta Alekszejevna cárné''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Императрица Елизавета Алексеевна''; [[Karlsruhe]], [[1779]]. [[január 24.]] – [[Beljov]], [[1826]]. [[május 16.]]) született ''Luise Marie Auguste von Baden''. Badeni hercegnő ([[1779]]–[[1793]]), orosz nagyhercegné ([[1793]]–[[1801]]), orosz cárné ([[1801]]–[[1825]]), orosz anyacárné ([[1825]]–[[1826]]). [[Károly Lajos badeni herceg]] és [[Amália hessen-darmstadti hercegnő]] lánya, [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] felesége.
 
== Fiatalkora ==
[[KépFájl:Wappen Zaehringer.png|left|100px]]
Lujza hercegnő Károly Lajos badeni herceg, [[Baden (tartomány)|Baden]] trónörököse és
Amália hessen-darmstadti hercegnő harmadik gyermekeként született [[1779]]-ben. A hétgyermekes család meghitt, barátságos környezetben élt. Lujza nagyon jó kapcsolatot alakított ki édesanyjával, akihez élete végéig nagyon ragaszkodott (Amália hercegnő túlélte az összes gyermekét, így Lujzát is). Édesapja, bár a trónörökösi rangot viselte, sohasem került [[Baden (tartomány)|Baden]] trónjára: [[Károly Frigyes badeni nagyherceg|Károly Frigyes nagyherceg]], Lujza nagyapja túlélte a fiát.
Az esküvőt [[1793]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] tartották. A hercegnő ekkor még csak tizennégy éves volt, férje pedig két évvel idősebb.
 
== A nagyhercegné, a cárné, az anyacárné ==
[[KépFájl:Elisbeth Alexeievna.jpg|thumb|right|200px|A fiatal Jelizaveta]]
Jelizaveta nagyon fiatalként csöppent bele az orosz cári udvar pezsgő életébe, amely megijesztette őt. A nemesség erkölcstelen viselkedése (Katalin cárnő fiatal szeretője, [[Zubov-család|Platon Zubov]] például megpróbálta elcsábítani Jelizavetát) csak még inkább növelte a nagyhercegnő honvágyát, ami azután lett elviselhetetlen számára, hogy Frederika nénje hazautazott Badenbe. Jelizaveta egyetlen vigasza férje volt, akit ekkor még nagyon szeretett.
 
 
[[1806]]. [[november 16.|november 16-án]] Jelizavetának újabb gyermeke született, akit édesanyja után neveztek el. A gyanú megint felmerült, hogy a kis „Lizinka” Ohotnyikov lánya, de a cárné nem törődött a szóbeszéddel. Minden szeretetével a kisbabát halmozta el, aki azonban két éves korában, [[1808]]. [[május 12.|május 12-én]] meghalt egy betegség következtében. A cárné vigasztalhatatlan volt, de lányuk halála közelebb hozta Jelizavetát és Sándort, mivel nagyon kevés remény volt egy újabb gyermekre.
[[KépFájl:Alexander I of Russia.jpg|thumb|right|220px|I. Sándor cár]]
A [[napóleoni háborúk]] alatt Sándornak nagy szüksége volt Jelizaveta támogatására, aki minden tőle telhetőt megtett az ügyben. [[I. Napóleon]] bukása után csatlakozott férjéhez a [[bécsi kongresszus]]on, ahol találkozott régi szeretőjével, Adam Czartoryskival. Viszonyuk újra fellángolt, azonban csak nagyon rövid időre.
 
[[1825]]-ben Jelizaveta egészsége erősen meggyengült, az orvosok azt javasolták neki, töltse melegebb éghajlaton a telet. A cárné férje társaságában az [[Azovi-tenger]] partján fekvő [[Taganrog]]ba utazott. Sándor [[november 27.|november 27-én]] a [[Krím]]be utazott, hogy meglátogasson egy ott állomásozó ezredet. A cár súlyosan megfázott, majd [[1825]]. [[december 1.|december 1-jén]] meghalt.
 
== Személyisége és gyermekei ==
[[KépFájl:Empress Elisabeth Alexeievna.jpg|thumb|left|180px|A cárné [[1795]]-ben ([[Elisabeth Vigée-Lebrun]] portréja)]]
Jelizaveta Alekszejevna nagyon szép nőnek számított, amihez hozzájárult az is, hogy királynői megjelenéssel rendelkezett. Nagylelkű, kedves és szelíd teremtés volt, azonban félénk, visszahúzódó viselkedése miatt nem szerette őt sem férje családja, sem az orosz nemesség.
 
A trónöröklés szempontjából nagyon fontos lett volna egy fiú utód, azonban ezt Jelizaveta nem tudta megadni férjének. A trónt így Sándor halála után Jelizaveta sógora, [[I. Miklós orosz cár|Miklós]] foglalta el.
 
== Halála ==
 
Sándor halála után Jelizaveta (aki immár anyacárnénak számított) túl gyenge volt ahhoz, hogy visszatérjen férje temetésére [[Szentpétervár]]ra. Amikor az anyacárné végül mégis elindult a fővárosba, [[Beljov]]nál meg kellett állniuk, mert Jelizaveta nagyon betegnek érezte magát. Pár órával később Jelizaveta anyósa, [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1759–1828)|Marija Fjodorovna anyacárné]] megérkezett Beljovba, hogy üdvözölhesse Jelizavetát. [[1826]]. [[május 16.|május 16-án]] hajnali fél négy felé Jelizavetát holtan találták ágyában. A [[szentpétervár]]i [[Péter-Pál-katedrális]]ban, az orosz cárok és cárnék hagyományos temetkezési helyén helyezték örök nyugalomba.
{{Commonscat|Elizabeth Alexeievna (Louise of Baden)}}
 
== Források ==
 
* Warnes, David: ''Az orosz cárok krónikája''
[[en:Elizabeth Alexeievna (Louise of Baden)]]
[[bg:Елизавета Алексеевна]]
[[br:Luise von Baden]]
[[ca:Lluïsa de Baden]]
[[cs:Luisa Bádenská]]
157 697

szerkesztés