Kritizálta a görög mítoszok[[mítosz]]ok vallási tartalmát. A milétosziak még arra törekedtek, hogy a mítikus tanokat természetfilozófiai elképzelésekkel helyettesítsék, és ezzel kiküszöböljék a hagyományos istenképzeteket. Tőlük eltérően Xenophanész kárhozatta az istenekről alkotott antropomorf nézeteket. Úgy látta, hogy Homérosz történetei az istenek viselt dolgairól összeférhetetlenek az istenség tökéletességének tanával. Az istenek cselekedetei gyakran súlyosan sértik az erkölcsi rendet, hiszen mindennapos köztük a szószegés, a hűtlenség, a lopás stb. A többistenhitet elvetve az istenség egységét hirdette, és határozottan fellépett a homéroszi istenek ellen. Az egyetlen istenség, mint legfőbb lény feltételezésével megalapozta a sokféleség mögött rejtőző változatlan és örök létező elképzelését:
:''Egy isten, ki az isteni s emberi nem legerősebbje'',
:''ám halandóknak sem formára, sem észre nem mása'' <ref>Alexandriai Kelemen: Stromata V. 109,1 idézi Xenophanészt</ref>
