„Börtsök Samu” változatai közötti eltérés

Jogi tanulmányait megszakítva [[1902]]-ben a [[nagybányai művésztelep|nagybányai festőiskolában]] [[Réti István]] tanítványa lett. [[1905]] telén Budapesten, [[Ferenczy Károly]] magániskolájában dolgozott. 1906-ban rövid tanulmányutat tett [[Párizs]]ban, [[Bécs]]ben és [[München]]ben. 1908-tól [[Nagybánya|Nagybányán]] telepedett le, ettől kezdve itt élt és alkotott. Az elsők között kapott a művésztelepen saját műtermet. [[1911]]-től a [[Nagybányai Festők Társasága|Nagybányai Festők Társaságának]] alelnöke, illetve ügyvezető elnöke lett. [[1912]]-ben Réti Istvánnal együtt szerkesztette a nagybányai festők jubiláris kiállításának katalógusát.

Réti István felkérésére [[1922]]-ben összegyűjtötte a nagybányai művésztelep művészeinek életrajzi adatait. [[1925]]-től a festőiskola tanára volt. Egy fiatalkori lovasbaleset utóhatásai miatt sokat betegeskedett. Halála előtt röviddel, az [[1930-as évek]] elején költözött Budapestre magának és családjának jobb sorsot remélve, a csalódástól megóvta [[1931]]-ben bekövetkezett halála.<ref>[[Réti István]]: Nagybányai művésztelep. Bp. 1994. ISBN 9637826351 Börtsökről l. pp. 123-125.</ref> Ötvenedik életévének betöltése után tüdőbaj okozta halálát. A főváros díszsírhelyet biztosított neki a [[Farkasréti temető]]ben, s ravatalára ráborították a [[Munkácsy Mihály|Munkácsy-leplet]].