„Tetvek” változatai közötti eltérés

| subdivision_ranks = [[rend (rendszertan)|Alrend]]

|subdivision =

| wikispecies = Phthiraptera

| wikicommons =

A '''tetvek''' ''(Phthiraptera)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' legnagyobb olyan csoportja, amely kizárólag [[élősködő]] (parazita) fajokból áll.

 

Valamennyi tetűfaj [[madarak]] vagy [[emlősök]] [[parazita|ektoparazitája]]. Szinte minden madárfajon él egy vagy inkább több tetűfaj, ugyanakkor az emlősök néhány rendje (rovarevők, denevérek, cetek) teljesen mentes a tetvektől. Sok fajuk erősen gazdaspecifikus, tehát csak egyetlen gazdafajon fordulhat elő, mások számos különböző gazdafajon is élhetnek. Mivel szárnyatlanok, általában közvetlen testi érintkezéssel fertőznek. Legtöbb fajuk ivarosan szaporodik (kevés faj szűznemzéssel), petéiket – a serkéket – cementáló anyaggal rögzítik a gazdaállat szőrére vagy tollára. A petéból kikelő lárva (=nimfa) 3 vedlés során fejlődik és alakul át kifejlett állattá.

 

A tetvek többféle módon '''károsítják''' gazdaállataikat: (1) mechanikai kárt okoznak, például a tolltetvek lelegelik a tollazat finom piherétegét, és ezáltal rontják a hőszigetelő képességét, (2) a vérrel táplálkozó fajok vérveszteséget okoznak, (3) kórokozó vírusokat, baktériumok, sőt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között. Az ember egyik tetve, a ruhatetű például a [[kiütéses tífusz]] és a [[visszatérő láz]] kórokozóit ''(Rickettsia provazeki'' és ''Borrelia recurrentis)'' terjesztheti.

 

A tetves állatok (és köztük emberek) számos különböző módon '''védekeznek'''. Elterjedt védekezési mód a vakaródzás, tollászkodás, kurkászás. A nehezen elérhető testtájak (például madaraknál a fej és a nyak) tetvetlenítésében értékes lehet a fajtársak segítsége. Sok madár és emlős állat fürdik vízben, porban, sárban, vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet. A madarak [[farktőmirigy]]ük váladékával kenik be tollazatukat, ez nemcsak vízhatlanná teszi a tollazatot, de mikróbák és rovarok elleni hatóanyagokat is tartalmaz. Végül sok állat a külvilágból szerzett kémiai hatóanyagokat is használ tollazat vagy szőrzete ápolására. Sok madár „hangyázik”, vagyis [[hangya]]bolyba ülve [[hangyasav]]val kezeli tollazatát. Szintén sok madárfaj épít be rovar-reppellens hatású, aromás növenyeket a fészkébe, vagy olykor ilyenekkel kenegeti tollazatát. A vért szívó állatok (köztük a szívótetvek) vérszíváskor fehérje hatóanyagokat juttatnak a sebbe, ez ellen az állatok immunválasszal védekezhetnek.

 

Egy nem élősködő csoport, a [[fatetvek]] ''(Psocoptera)'' leszármazottai. A fatetvek ma is gyakori állatok madarak és emlősök fészkeiben, emberi lakásokban, ahol szerves törmelékkel táplálkoznak. Mai tudásunk szerint a fatetvek két fejlődési ága egymástól függetlenül tért át az élősködő életmódra; az egyik esemény a bunkóscsápú tetvek, a másik az összes többi tetű kialakulásához vezetett. Eszerint tehát a tetvek [[polifiletikus]] csoport, és ezért rendszertani értelemben a [[taxon]] léte nem indokolt. Ha eredetük e története megerősítést nyer, két külön taxonra (rendszertani csoportra) kell majd őket bontani.

 

A '''szívótetvek''' ''(Anoplura)'' csak emlősökön találhatók, vérrel táplálkoznak. Az emberen elterjedt a ruhatetű ''(Pediculus humanus humanus)'' és a fejtetű ''(Pediculus humanus capitis)''. Az előbbi jelentős fertőző betegségeket is terjeszt. Nemi úton terjedő emberi élősködő a [[lapostetű]] ''(Pthirus pubis).''

 

{{main|Kihalt állatfajok listája}}

Az egyes madár- és emlősfajok kihalásakor gyakran a rájuk specifikus parazita fajok is kihalnak. A tetvek 13 ismert faja halt ki ilyen módon, de a nem dokumentált kihalások száma ennél nyilván sokkal nagyobb.

 

* Clayton DH, Price RD 1999. Taxonomy of New World Columbicola (Phthiraptera: Philopteridae) from the Columbiformes (Aves), with descriptions of five new species. Annals of the Entomological Society of America, 92, 675-685.

* Mey E 2005. Psittacobrosus bechsteini: a new extinct chewing louse (Insecta, Phthiraptera, Amblycera) off the Cuban Macaw Ara tricolor (Psittaciiformes), with an annotated review of fossil and recently extinct animal lice. Anzeiger des Vereins Thüringer Ornithologen, 5, 201-217.

[[arz:قمل]]

[[ay:La'pa]]

[[bg:Пухояди]]

[[br:Laou]]