Wikipédia

„Friedrich Hebbel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
interwiki + kül. jav.
kép + jav.
5. sor:
== Gyermekkora ==
 
Friedrich Hebbel apja dán állampolgárságú kőműves volt, mivel Norderdithmarschen 1559 óta dán territórium volt röviddel Hebbel halála előttig, amikor is [[poroszok|porosz]] csapatok elhódították a területet. A Hebbel család az apa egy vissza nem fizetett tartozása miatt kénytelen volt elhagyni lakhelyét, és a család anyagi helyzete rosszabbá vált. 1827-ben Hebbel a helyi [[kántor]] titkára lett. Rendkívül egyszerű körülmények között élt, alvóhelye egy lépcső alatt volt, egy kocsis mellett. Hét évi szolgálata alatt lehetősége volt ura könyvtárát használni. Ebben az időszakban keletkeztek első költeményei, amelyek az ''Eiderstedter Bote''-ben jelentek meg.
 
== Első sikerek ==
 
Amalie Schoppe hamarosan felfigyelt rá, ő volt annak a ''Neue Pariser Modeblätter'' újságnak a kiadója, amelyben Hebbel több versét közölte. Amalie Schoppe anyagilag is támogatta Hebbelt és [[Hamburg]]ba hívta, ahol az ''1817-es Tudományos Egyesület'' ben kapott munkát. Hamburgban ismerkedett meg Elise Lensinggel, akibe beleszeretett és aki szintén támogatta. 1835 március 18-án kezdte el naplóját.
1836-ban ösztöndíjat nyert, [[Heidelberg]]be költözött és egy ideig a jogi fakultáson volt vendéghallgható. Azonban gyakorlatilag éhezett a pénztelenség miatt. Megismerkedett Emil Rousseauval. Szeptemberben [[Strasbourg]]on, [[Stuttgart]]on és [[Tübingen]]en keresztül gyalog indult [[München]]be, ahol Anton Schwarz asztalosmesternél kapott szállást és kenyeret. ŐValószínüleg szolgáltróla valószínülegmintázta a „Tischlermeisters''Tischlermeisters Anton“Anton'' (Anton Asztalosmesterasztalosmester) példaképéülalakját Hebbel ''Maria Magdalena'' című művében.
1838-ban Hebbel még mindig rendkívül szegényes körülmények között volt asztalossegéd. Rövid időre beleszeretett a mester lányába, Josepha Beppi Schwarzba. Ennek ellenére 1839-ben gyalog, pénz és élelem nélkül visszagyalogolt Hamburgba, ahol Elise Lensingnél kapott ellátást, illetve ő gondoskodott Hebbelről, aki a hetekig tartó gyaloggyaloglás úton leroppant,következtében megbetegedett. 1840-ben gyermekükMax született.nevű Maxfiúgyermekük született, Hebbeltakit két évvel késöbbkésőbb [[Wandsbeck]]ben kereszteltek meg (ami akkor [[Holstein]] tartományhoz tartozott) keresztelték meg gyermeküket, mivel HamburgvanHamburgban nem örökölhetteörökíthette az apa fiára nevét, ha nem volt az anya házastársa..[1]
 
== Dán királyi ösztöndíj, utazások ==
1843-tól Hebbel élete radikálisan megváltozott: egyrészt reumás lett, másrészt [[VII. Krisztián dán király]]tól két éves ösztöndíjat kapott. Párizsba utazott, ahol megismerkedett [[Heinrich HeinévalHeine|Heinrich Heinével]], Arnold Rugéval és Felix BambergelBamberggel. Mindeközben komoly vitái voltak Elisével, aki már másodszorra is terhes lett. Maria Magdalena címücímű drámáját ekkor írta, a mű 1843 decemberében lett kész, ekkor halt meg fia is Hamburgban. 1844-ben született meg Hebbel második fia, Ernst Hebbel (1844- 1847), ezért Elise leveleiben a házasságot követelte, ezt azonban Hebbel elutasította. Mindeközben Hebbel [[Lyon]], [[Avignon]] és [[Marseille]] érintésével [[Róma|Rómába]] utazott. Meglátogatta [[Nápoly]]t majd ősszel visszatért Rómába és Anconán, [[Triest]]en és [[Graz]]on kersztülkeresztül [[Bécs]]be utazott. Osztrák rajongói segítették ki újabb anyagi problémáiból, ezért úgy döntött, hogy nem tér vissza Hamburgba. Ugyanebben az évben az Erlangeni egyetemre beküldött disszertációját elfogadták és kinevezték doktorrá.▼
 
 
▲1843-tól Hebbel élete radikálisan megváltozott: egyrészt reumás lett, másrészt [[VII. Krisztián dán király]]tól két éves ösztöndíjat kapott. Párizsba utazott, ahol megismerkedett Heinrich Heinéval, Arnold Rugéval és Felix Bambergel. Mindeközben komoly vitái voltak Elisével, aki már másodszorra is terhes lett. Maria Magdalena címü drámáját ekkor írta, a mű 1843 decemberében lett kész, ekkor halt meg fia is Hamburgban. 1844-ben született meg Hebbel második fia Ernst Hebbel (1844- 1847), ezért Elise leveleiben a házasságot követelte, ezt azonban Hebbel elutasította. Mindeközben Hebbel [[Lyon]], [[Avignon]] és [[Marseille]] érintésével Rómába utazott. Meglátogatta [[Nápoly]]t majd ősszel visszatért Rómába és Anconán, [[Triest]]en és [[Graz]]on kersztül [[Bécs]]be utazott. Osztrák rajongói segítették ki újabb anyagi problémáiból, ezért úgy döntött, hogy nem tér vissza Hamburgba. Ugyanebben az évben az Erlangeni egyetemre beküldött disszertációját elfogadták és kinevezték doktorrá.
 
== Bécsi tartózkodás ==
 
Bécsben, ahol élete végéig maradt, 1846-ban feleségül vette Christine Enghaus (tulajdonképpen Engehausen) színésznöőszínésznőt, két gyermekük született, Emil (1846–1847) és Christine (1847–1922). A házasság egyben jólétet is jelentett, így Hebbel zavartalanul tudott hódolni írói tevékenységének. Mindenek előtt drámákat írt, többek között ''Agnes Bernauer'', ''Gyges und sein Ring'' valamint ''Die Nibelungen''. Legnagyobb sikere az 1843-as dráma ''Maria Magdalena''. Bécsben műveivel sikert aratott, tevékenységét az újonan létrehozott [[Friedrich Schiller]]-díjjal honráltákhonorálták.
 
Hebbel házassága miatt Elise Lensingben egy világ dőlt össze, ő mindig Hebbel mellé állt, csak Christine kedves és együtérző modorának köszönhető, hogy a gyakran durva és barátságtalannak jellemzetjellemzett HebbelelHebbellel kibékült;. Christine és Elise hamarosan jó barátok voltaklettek. Hebbel mindig is aktív volt társadalmi és politikai kérdésekben. Üdvözölte az 1848-as német forradalmat, mégis alapvetően lojális volt az osztrák monarchiához. 1849-ben jelölte magát a német nemzeti gyűlésbe, bár a radikális demokrata követeléseket mindig szkeptikusan fogadta.
 
== Munkássága ==
Műveiben gyakran tragikus, sorszerűsorsszerű események sorozatát ábrázolta és korakorának szociális problémáiról irtírt. Kemény szavakkal ostorozta kortársai költészetét ([[Adalbert Stifter]]), amelyet üres idillnek ítélt. A vitákat a hirtelen haragú Hebbel nem kerülte. Újságíróként[[Újságíró]]ként dolgozott a [[Wiener Zeitung]] bécsi újságnak, [[Augsburger Allgemeine Zeitung]] augsburgi napilapnak [[Illustrierte Zeitung aus Leipzig]] lipcsei képes újságnak. 1854-ben meghalt Elise Lensing,. Hebbel a következő szavakat vésette sírjára: „Blumenkränze„''Blumenkränze entführt dem Menschen der leiseste Westwind, Dornenkronen jedoch nicht der gewaltigste Sturm!“''” („''A virágkoszorút már egy enyhe szellő is elsodorja, de a töviskoszorú a legvadabb viharnak is ellenáll''”.)
 
Friedrich Hebbel 1863. december 13-án halt meg Bécsben, 50 évesen. Élete utolsó éveiben életét rettenetesen gyötörte a [[reuma]], amely valószínűleg a nélkülözésekkel teli fiatalkora következménye volt. Felesége mellett nyugszik a bécsi Evangelischer Friedhof Matzleinsdorf temetőben (Gr. 19, Gruft 38).
 
== Művei ==
[[Fájl:Friedrich Hebbel-Nibelungen.jpg|thumb|right]]
 
 
* ''Judith'', 1840
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Hebbel”