„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés

a
aNincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Életpályája: Ált. jav.)
 
== Életpályája ==
Bölcsészeti sés hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen[[Lutherstadt Wittenberg|Wittenbergben]] a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben [[Luther Márton|Lutherhez]] csatlakozott, s az 1519. évi lipcsei[[lipcse]]i szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az [[úrvacsora|úrvacsorát]] német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui[[zwickau]]i rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi[[wartburg]]i fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a [[zwickau]]izwickaui rajongókat a szász választó-fejedelemségbőlválasztófejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a [[reformáció]] munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban [[Orlamünd]]ben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében [[III. Frigyes szász választófejedelem|Bölcs Frigyes]] a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadtot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel, és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben[[Kemberg]]ben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét;, de 1528-ban folytatta [[képrombolás|képromboló]] tevékenységét, ezért Svájcba[[Svájc]]ba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben[[Altstätten]]ben volt lelkész, majd [[Zürich]]ben diakónus, 1534 után Bázelben[[Bázel]]ben lelkész és teológiai tanár volt.
 
== Forrás ==