„Magyar tengermellék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
A '''Magyar Tengermellék''' [[Fiume]] és [[Bakar|Szádrév]] városokból, valamint csatolt területeikből ([[Hreljin]], [[Vinodol (Horvátország)|Vinodol]] és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz). Területi kiterjedése a kezdeteket leszámítva csak egyszer változott jelentősen; 1868-ban a [[horvát-magyar kiegyezés]] értelmében csak Fiume és szűk környezete került vissza Magyarországhoz.
==Történelme==
[[Fiume]] és [[Bakar|Szádrév]] (horvátul ''Bakar'') városát, valamint környéküket [[Mária Terézia]] [[1776]]. [[augusztus 9.|augusztus 9-
[[1779]]. [[április 23.|április 23-án]] Mária Terézia Fiumét [[szabad kereskedelmi város]]i rangra emelte és közvetlenül Magyarország fennhatósága alá rendelte. [[Szádrév]] Fiume mellett terült el, eredetileg [[Dalmácia]] része volt. A környékét, azaz a szádrévi uradalmat, valamint [[Kraljevica|Portorét]] (avagy Porto Re, ma ''Kraljevica'') a hozzájuk kapcsolódó egyéb területekkel és Tesratot, Castrenát és Dragát [[Mária Terézia]] Horvátországhoz csatolta, de egyúttal a [[Fiume kormányzóinak listája|fiumei főkormányzó]] alá rendelte, amivel sajátos kettős státuszuk lett: mind a magyar, mind a horvát országgyűlésbe küldhettek követeket. Ez a kettős fennhatóság nem maradt fenn sokáig. 1786-ban a rövid életű [[Szeverin vármegye]] megszüntetésével Fiume bekebelezte [[Hreljin]]t, [[Vinodol (Horvátország)|Vinodol]]t és a hozzájuk tartozó uradalmakat, míg minden más terület Horvátország fennhatósága alá került.
| |||