„Zalaszentmihály” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: The Kriszdrums (vita) szerkesztéséről VolkovBot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: The Kriszdrums (vita) szerkesztéséről VolkovBot szerkesztésére)
 
==Története==
[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7f/Zalaszentmih%C3%A1ly_t%C3%B3_P.jpg]
 
 
'''Zalaszentmihályt hiteles források először 1318-ban említik.
Eleinte Piliskeszentmihálynak is nevezték, hogy a többi Szentmihálytól megkülönböztessék. A középkorban sok birtokos osztozott a határán.
 
A görögök által Pannon tengernek, a rómaiaktól Magnum Palladiumnak, a szlávoktól Blatonnak, a mai Balatonnak legmesszebbi és egyben legmélyebb nyúlványa Zalaszentmihály és vidéke.
 
Őslakói voltak a kőkorszak emberei, korán megtelepedtek Szalacska keltái új bekötéses úrnákkal , majd a rómaiak is otthont találtak a 3. - 4. században. Legmaradandóbb emléket a Nagy Károly és Kis Pipin idején kiírtott avarok helyére telepített szlávok hagytak. Mai hely neveink is innen származnak: Piliske, Válicka, Szoboszló. A szláv kereszténység nyomai is megtalálhatók falunkban.
 
Nem hivatalos vélemények szerint Zalaszentmihály már a Tihanyi Alapító levélben is szerepel, mint sziget. A hódoltság idején a láppal, mocsárral körülvett sziget, s annak tartozéka Pölöske ideális rejtekhelynek számított a magyarságnak. ( Ma már magának a szigetnek csupán apróbb nyomai fedezhetők fel, mivel a mocsaras - lápos területek mára már csaknem teljesen feltöltődtek.)
 
Templomunk nagy valószínűséggel egy kialudt szláv szentély helyén épült a XIV. században . Papjai ismerősek a pápai tizedjegyzékből. Faragott kövei, a lezáró kövek az oszlopokon, a gyámkövek lehetséges, hogy a szláv templomból átmenekített maradványok. A templom tetőzete a török idején leomlott, de falai olyan szilárdak, hogy megmaradtak és a török kivonulása után náddal és szalmával fedik. 1788-ban renoválják. A templomot nem csak Zala megye, hanem az ország egyik legegyedibb templomának mondják a torony jellegzetes elhelyezkedése miatt. A templom fűthető, új freskói 1990-ben készültek.
 
A templom környéke a szlávságtól egészen II. József idejéig megszakítás nélkül temető, s minden bizonnyal különböző kultúrák lelőhelye. A hódoltság után ferencesek pasztorálják, majd a veszprémi egyház megye papsága látja el.
 
A falu karakteréhez tartozik a szőlőkultúra és a gyümölcsösök, amelynek hívei a közeli hegyen hódolhatnak szenvedélyeiknek. Az elmúlt évtizedben már hagyománnyá vált minden év májusában Szent Orbánra a szőlőhegyek védőszentjére való megemlékezés az 1994-ben felavatott hegyi kápolnánál.
 
A szőlőhegyről gyönyörű kilátás nyílik a falura.
 
Csodálatos hétvégi kikapcsolódást ígér a horgásztóhoz való kirándulás. A a falu alatt húzódó mintegy 81 hektár nagyságú tó az 1960-70-es években még tőzegbányaként működött. A tó kb. 4km hosszú, 500-800 m széles, átlagmélysége kb. 2,5 méter, de a főárok mentén ennél jóval mélyebb Madárvilágban és halakban nagyon gazdag.
 
A tavat a Zalaszentmihályi Horgászok Egyesülete üzemelteti 360 résztulajdonosával. Az országos hírű tóban a már több ízben fogtak 20 kg-on felüli pontyot és jóval 10 kg-on felüli csukákat.
 
Rendkívül széles skálán fordulnak elő mind növényevő-, mind ragadozó halak. A tó az év minden szakában kínál fognivalót.
 
A halastó gazdái utánpótlásról, telepítésről rendszeresen gondoskodnak. A legnagyobb esemény a horgászok számára kétségkívül a minden év augusztus 20.-án megrendezésre kerülő horgásznap. Ez reggel horgászversennyel kezdődik, majd ezután gazdag programok és halételek várnak az érdeklődőkre. A nap horgászbállal zárul.
 
A horgászok és kirándulók többnapos községbeli tartózkodását segíti elő a tóparton két éve az önkormányzat által létesített 80 férőhelyes camping, amely egyaránt alkalmas sátorral és lakókocsival érkezők kulturált elhelyezésére.
 
Zalaszentmihály tőszomszédságban a 75-ös úton Bak felé haladva van Sohollár, gróf Széchenyi István vadásztanyája, ahol az ősi hagyományt felújítva minden év szeptemberében Hubertus misével egybe kötve megemlékeznek a vadászok védőszentjéről. Ez egyben a vadászidény kezdetét is jelzi. A Hubertus szobor 1992-ben készült el.
 
A horgászaton és vadászaton túl értékes időtöltésnek számít a volt Széchenyi erdő bebarangolása, amely kora tavasztól késő őszig ontja az ízes és sok fajta gombát.
 
Zalaszentmihály földrajzi fekvése nagyon kedvező. Közúton a Szlovéniába irányuló nagy forgalmat lebonyolító 75-ös számú úton közelíthető meg. A községen áthaladó távolsági buszjáratok közvetlen kapcsolatot jelentenek az ország nyugati régió központjaival Győrrel és Sopronnal. A vasúti közlekedést pedig a Szombathely- Pécs főközlekedési vonal biztosítja.
 
Nagyobb település a környéken Pacsa, s szinte karnyújtásnyira van Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, ami csak mind jobban elősegíti a falu gyorsabb és hatékonyabb fejlődését.
 
A község mai arculata az itt élő emberek szorgalmas munkáját mutatja. A lakóházak és környezetük- néhány kivételtől eltekintve- rendezett. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy sok ingatlan van külföldi állampolgár tulajdonában, közülük néhányan állandó jelleggel is a községben élnek.
 
A falú aktív korú lakóinak egy része a közeli Zalaegerszegre jár dolgozni, de jelentős a helyi vállalkozásokban foglalkoztatottak száma.
 
Fontosabb helyi vállalkozások: Pacsai Fémhordógyártó Kft.,Csősz-Tóth Kft. „ Kanizsa” Ruhaipari Kft. ''''''
 
==Nevezetességei==
==Jegyzetek==