„Satrapa” változatai közötti eltérés

11 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
satrapia → szatrapia
Nincs szerkesztési összefoglaló
(satrapia → szatrapia)
Anakronisztikus módon gyakran használják az ókori keleti államok helytartóira akkor is, ha a hivataluk neve valójában más volt, például az [[Asszír Birodalom]] ''saknu'' és ''bel pihati'' tisztviselői.
 
A [[satrapiaszatrapia|satrapiákatszatrapiákat]] (tartományokat) irányító satrapákat meghatározatlan időre nevezte ki a perzsa uralkodó, általában a perzsa nemesek közül. Többek közt az adók beszedéséért és a közigazgatás irányításáért voltak felelősek. Bírói jogaik is voltak, ugyanakkor kötelesek voltak hadsereget küldeni, ha a király hadbavonult.
 
== Neve ==
 
== Méd-perzsa satrapák ==
A satrapiákszatrapiák (tartományok) rendszerét a perzsáknál először [[Nagy Kürosz]] kezdte el széleskörűen alkalmazni [[Kr. e. 530]] körül. A tartományi birodalomszervezést azonban már a Kürosz által meghódított [[Méd Birodalom]] is alkalmazta korábban. A méd tartományok, amelyek a meghódított területekből alakultak, királyok és kormányzók vezetése alatt álltak, akik a méd király alárendeltjei voltak. Ezzel szemben a perzsáknál a királyi rang az isteni származás koncepciójával kötődött egybe, így a tartományi vezetők nem lehettek királyok. A Kürosz kinevezte 20 satrapa nem király volt, de alkirályi jogosítványokkal képviselték a királyt (igaz, a satrapák közt voltak olyanok, akik igyekeztek függetlenedni a királytól). [[I. Dareiosz]] továbbfejlesztette a tartományi rendszert, 23-ra emelte a satrapiákszatrapiák számát és megállapította az általuk évente fizetendő adó összegeit ([[Behisztuni felirat]]).
 
A perzsa satrapa a tartomány közigazgatásának feje volt. Hasonló udvar vette körül, mint a királyokat. Ő gyűjtötte be az adókat, ellenőrizte a helyi hivatalnokokat, törzseket és városokat, és egyszersmint a satrapiaszatrapia legfőbb bírája volt, aki elé lehetett vinni a polgári- és a bűnügyeket is. A satrapa felelt az utak biztonságáért, ő fojtotta el a helyi lázadásokat és ő küzdött meg a rablócsapatokkal.
 
A satrapát egy tanács segítette, amely perzsákból és helyiekből állt. A satrapát a királyi titkárság, illetve a király küldöttei ellenőrizték, különösen „a király szemei”, olyan hivatalnokok, akik évente ellenőrzéseket végeztek, illetve állandó felügyeletet gyakoroltak.
 
Hatalmát további ellensúlyok is korlátozták. Pénzügyi főhivatalnoka (perzsául ''ganzabara'') és a tartomány hadseregéért és erődítményeiérét felelős katonai parancsnok tőle függetlenek voltak és időközönként személyesen tettek jelentést a királynak. A satrapának azonban saját csapatai lehettek.
*A nagy satrapiákatszatrapiákat gyakran kisebb kerületekre osztották és ezek fejét szintén satrapának hívták (a görög-római szerzőknél ''hüparkhosz'', vagyis „alrégens” cím szerepel). A nagy satrapiákszatrapiák élén gyakoriak voltak a személyi változások és az is gyakran előfordult, hogy ugyanaz az ember két tartományt is irányított.
*Mivel a satrapiákszatrapiák hódítások eredményeképp jöttek létre (a perzsa magterületeknek nem kellett tartományi adókat fizetniük), az elsődleges- és alsatrapiákalszatrapiák határait gyakran a korábban ott létező államok határai, vagy az etnikai-vallási tömbök határai alapján állapították meg. Az Akhaimenidák sikerének és birodalmuk tartósságának kulcseleme volt, hogy türelmet és nyitottságot tanusítottak a meghódított népek kultúrája és vallása iránt. Abszurd módon magán a perzsa kultúrán változtattak legtöbbet a hódítások, mert az uralkodók beépítették a meghódított területek kultúrájának elemeit a perzsa kultúrába és ez a keveredés alakította ki például a főváros, [[Perszepolisz]] új birodalmi stílusát.
 
*Amikor a központi uralom valamilyen okból meggyengült, a satrapák függetlensége megnövekedett, például az eredeti szabálytól eltérően a katonai parancsnok jogköreit is megkaphatták tartományukban. Előfordult az is, hogy a satrapa cím ugyanazon a családon belül öröklődött és ez növelte a tartományi elöljárók ragaszkodását hatalmukhoz. Az [[5. század]] közepétől gyakorivá váltak a satrapák által a király ellen kirobbantott lázadások. [[I. Dareiosz]]nak például sokat kellett harcolnia a lázadó satrapákkal, [[II. Artaxerxész]] idejében [[Kisázsia]] nagyobb része és [[Szíria]] gyakran került a nyílt lázadás állapotába. az utolsó nagy lázadásokat [[III. Artaxerxész]] verte le.
 
== A hellenisztikus kor satrapái ==
A satrapiákszatrapiák-satrapák rendszerét megőrizte a Perzsa Birodalmat meghódító [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]], majd a hellenisztikus utódállamokat létrehozó utódai is, különösen a [[Szeleukida Birodalom]], amelyben a satrapa nevet a görög ''sztratégosz'' cím váltotta. A sztratégoszok tartományai kisebbek voltak a satrapákéinál. Végül a hellenisztikus birodalmakat a [[Római Birodalom]] döntötte meg, amely saját, jelentősen eltérő tartományi közigazgatási rendszerét vezette be a meghódított területeken.
 
== Párthus és szasszánida satrapák ==
[[ru:Сатрапия]]
[[sh:Satrap]]
[[sk:Satrapiaszatrapia]]
[[sl:Satrap]]
[[sr:Сатрап]]