„Metafizika (Arisztotelész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
A művet először [[rhodoszi Andronikosz]], a ''corpus Aristotelicum'' összeállítója adta ki, addig csak különböző kéziratmásolatokban volt olvasható. A ''Metafizika'' elnevezés is tőle származik, Arisztotelész ezt a kifejezést nem ismerte. Ezek a művek, Andronikosz gyűjteményében a ''Fizika'' után, azaz μετά τά φυσικά kaptak helyet. Arisztotelész maga (De motu an.<ref>Az állatok mozgásáról</ref> 700 b 9), az "első filozófiáról szóló" felolvasások közt említi ezeket a vizsgálódásokat. Mostani címmel [[aphrodisziaszi Alexandrosz]]nál találkozhatunk először, Kr. u. a II. században, aki a következő megjegyzést füzi a mű kommentárjába: ''„A keresett és a szóban forgó tudomány mármost nem egyéb, mint a bölcsesség, valamint a teológia; e tudománynak a meta ta phüszika címet adja”'' (ti. Arisztotelész). Ez a tény, hogy Alexandrosz tévesen úgy tudta, hogy a 'Metafizika' elnevezés Arisztotelésztől származik, arra enged következtetni, hogy, hogy a Kr. u. II. században már közkeltű volt az elnevezés.
E mű, a filozófiai szakfelfogás szerint, a filozófiai irodalom egyik legnehezebb műve, amely nagy elmélyedést és odaadást kíván meg attól aki tanulmányozni akarja.<ref>Halasy-Nagy József In. Arisztotelész: Metafizika pp. 7</ref>
== A ''meta ta phüszika'' szó jelentése ==
A ''meta ta phüszika'' szószerinti jelentése: 'a természet után való'. E kifejezésnek két értelmezése lehetséges: fordítható úgy is, hogy 'a természetfilozófiai <művek> után következő <mű>', de úgy is mint a 'természetre vonatkozó <a tudás> meghaladó, azon túl lévő <tudás>'. A görög kommentátorok mindkét értelmezést alkalmazták: aphrodisziaszi Alexandrosz az első, [[Szimplikiosz]] a második értelemben használta a szót. Andronikosz, mikor Arisztotelész műveit összeszerkesztette
== A Metafizika könyv tárgya és felépítése ==
Arisztotelész a könyv különböző részein, különböző dolgokat jelöl meg tárgyként: az első (Alfa) könyvben a négy ok vizsgálatát jelöli meg, mindjárt utána az alfa ellaton (kis alfa) könyvben az igazság kutatása az elsődleges cél. A harmadik (Béta) könyvben az aporiák taglalását tartja a keresett tudomány elsődleges feladatának, a gamma könyv pedig a létező vizsgálatát tartja az elsődleges feladatnak. Az Epszilon könyv az „első filozófiát” teológiának nevezi, tárgya pedig a „mozdulatlan mozgató” (Isten).
Arisztotelész kommentátorok egyik része ezt a
[[Aquinói Szent Tamás]] az arisztotelészi metafizikát háromrétegűnek látta, ezét úgy gondolta, hogy három megnevezés illeti meg: először is teológiának nevezzük, amennyivel istennel foglalkozik, metafizikának, azaz a természetfilozófián túlinak, amennyiben a létezővel mint létezővel foglalkozik, végül pedig első filozófiának, amennyiben a dolgok elsődleges okait vizsgálja. Ez a felosztás a 20. század elejéig, egy [[Werner Jaeger]] (1881—1961) kommentátor fellépéséig általánosan elfogadott volt.
| |||