Wikipédia

„Zsedényi Béla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam Tambo (vita) szerkesztését (oldid: 7768348) - szerintem sosem élt Romániában
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
==Élete==
Apai ágon [[cipszer]] származású, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori [[Szepes vármegye]] területére, ahol 1649-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipóttól]] lőcsei előnévvel kapott magyar nemességet. Családja [[1824]]-ig a ''Pfanschmied'' vezetéknevet viselte, s a megye legtekintélyesebb protestáns családjai közé tartoztak. Nagyapja, [[Zsedényi Ede]] országos hírű politikus, országgyűlési képviselő volt a [[reformkor]]ban, majd a [[kiegyezés]] után [[Deák-párt]]iként ismét, haláláig. Béla apja, Ottó bányamérnök volt.
Zsedényi Béla apja bányamérnök volt. Középiskolai tanulmányait [[Nagyszeben]]ben majd [[Máramarossziget]]en végezte. Jogi tanulmányait is a város jogakadémiáján kezdte, majd Budapesten fejezte be: jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Az [[első világháború]]ban az [[Olaszország|olasz]] fronton szolgált. Leszerelése után – [[1919]]-ben – a közigazgatásban helyezkedett el: [[Komárom]] főjegyzője lett, de a [[Csehszlovákia|csehszlovákok]] internálták, végül [[1924]]-ben [[Magyarország]]ra, [[Tolcsva|Tolcsvára]] települt.▼
 
▲Zsedényi Béla apja bányamérnök volt. Középiskolai tanulmányait [[Nagyszeben]]ben majd [[Máramarossziget]]en végezte. Jogi tanulmányait is a város jogakadémiáján kezdte, majd Budapesten fejezte be: jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Az [[első világháború]]ban az [[Olaszország|olasz]] fronton szolgált. Számos kitüntetést kapott cselekedeteiért. Leszerelése után – [[1919]]-ben – a közigazgatásban helyezkedett el: [[Komárom]] főjegyzője lett, de a [[Csehszlovákia|csehszlovákok]] internálták, végül [[1924]]-ben [[Magyarország]]ra, [[Tolcsva|Tolcsvára]] települt. Még 1921-ben megnősült, Ferenczfalvi Tavy Olíviát vette el; egy gyermekük született, Lilla (1926).
[[1925]]-től [[1944]]-ig a [[miskolc]]i [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] jogakadémia tanára volt. Magántanári habilitációját a [[pécs]]i egyetemen tette le [[1928]]-ban. A Tiszai Evangélikus [[Egyházkerület]] világi főjegyzője és az evangélikus zsinat tagja volt. [[1929]]-ben – a Független Demokrata Párt képviseletében – bekerült Miskolc város törvényhatósági bizottságába, majd a Magyar Külügyi Tanács tagja is volt. Egy rövid ideig támogatta [[Gömbös Gyula]] politikáját, de [[1939]]-től már az ellenzéki „Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap” főszerkesztője volt, míg be nem tiltották az újságot.▼
 
▲[[1925]]-től [[1944]]-ig a [[miskolc]]i [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] jogakadémia tanára volt. Magántanári habilitációját a [[pécs]]i egyetemen tette le [[1928]]-ban. A Tiszai Evangélikus [[Egyházkerület]] világi főjegyzője és az evangélikus zsinat tagja volt. [[1929]]-ben – a [[Polgári Demokrata Párt|Független Demokrata Párt]] képviseletében, az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-vel közös listán – bekerült Miskolc város törvényhatósági bizottságába, majd a Magyar Külügyi Tanács tagja is volt. Egy rövid ideig támogatta [[Gömbös Gyula]] politikáját, de [[1939]]-től már az ellenzéki „Felsőmagyarországi„''Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap”Hírlap''” főszerkesztője volt, míg be nem tiltották az újságot.
1944-ben Budapesten nyitott ügyvédi irodát, a [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] idején pedig bujkált. A nyilasok [[1944]]. [[Október 17.|október 17]]-én mégis elfogták, [[Szilvásvárad]]ra internálták, de megszökött. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd az alakuló ülésen, [[1944]]. [[December 21.|december 21]]-én elnökévé választották, és így [[1945]]. [[Január 26.|január 26]]-tól [[December 7.|december 7]]-ig a Nemzeti Főtanács elnöke is volt. [[1945]]. [[November 4.|november 4]]-én, elnöki mandátuma lejártával az új nemzetgyűlés tagja lett. Mérsékelt politikusként részt vett a [[Pfeiffer Zoltán]] vezette [[Magyar Függetlenségi Párt]] megalapításában. Parlamenti mandátumát [[1947]]. [[November 20.|november 20]]-án megsemmisítették, ettől fogva ügyvédként tevékenykedett.▼
 
▲1944-ben Budapesten nyitott ügyvédi irodát, a [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] idején pedig bujkált. A nyilasok [[1944]]. [[Október 17.|október 17]]-én mégis elfogták, [[Szilvásvárad]]ra internálták, de megszökött. 1944 decemberében az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] tagjatagjává, majd az alakuló ülésen, [[1944]]. [[December 21.|december 21]]-én elnökévé választották, és így [[1945]]. [[Január 26.|január 26]]-tól [[December 7.|december 7]]-ig a [[Nemzeti Főtanács]] elnöke is volt. [[1945]]. [[November 4.|november 4]]-én, elnöki mandátuma lejártával az új nemzetgyűlés tagjakülön letttörvény alapján kilenc másik közéleti személyiséggel együtt meghívta képviselőnek. Mérsékelt politikusként részt vett a [[Pfeiffer Zoltán]] vezette [[Magyar Függetlenségi Párt]] megalapításában. ParlamentiAz [[1947-es választások]]on már ezen párt színeiben jutott be az országgyűlésbe. A pártja elleni kommunista akció keretében parlamenti mandátumát [[1947]]. [[November 20.|november 20]]-án megsemmisítették, ((a komplett frakcióéval együtt); ettől fogva ügyvédként tevékenykedett.
[[1950]]. [[Május 24.|május 24]]-én koholt vádak alapján letartóztatták, majd novemberben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A gyűjtőfogházban hunyt el [[1955]]-ben, és titokban temették el a [[rákoskeresztúr]]i [[Új köztemető]] [[301-es parcella|301-es parcellájában]]. Az [[1963]]-ban lefolytatott perújítás során Zsedényi Bélát felmentették a vádak alól, a családját azonban csak [[1989]]. [[Július 6.|július 6]]-án értesítették. Ünnepélyes újratemetése [[1990]]. [[December 20.|december 20]]-án volt.▼
 
▲[[1950]]. [[Május 24.|május 24]]-én koholt vádak alapján letartóztatták, majd novemberben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Lánya, Lilla, aki addig opera- és hangverseny-énekesnő volt, fizikai munkát kellett, hogy vállaljon. A gyűjtőfogházban hunyt el [[1955]]-ben, és titokban temették el a [[rákoskeresztúr]]i [[Új köztemető]] [[301-es parcella|301-es parcellájában]]. AzRehabilitációját [[1957]]-ben indították el, de mivel addigra már elhunyt, a perújításra csak [[1963]]-ban lefolytatottkerült perújítássor. soránA Zsedényikorábbi Bélátítéletet felmentettéknem anyilvános vádaktárgyaláson alólmegsemmisítették és minden vádpontban felmentették, a családját (és a közvéleményt) azonban csak [[1989]]. [[Július 6.|július 6]]-án értesítették. Ünnepélyes[[1990]]. [[február 28.|február 28-án]] az Országgyűlés is megemlékezett róla, ünnepélyes újratemetése földi maradványainak azonosítása után, [[1990]]. [[December 20.|december 20]]-án volt. A ceremónián részt vett [[Göncz Árpád]] köztársasági elnök és [[Antall József]] miniszterelnök is.
 
==Emlékezete==
18 ⟶ 20 sor:
* Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc, 2008.
* [http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/zsedenyi.htm Az 1956-os forradalom történetének dokumentációs és kutatóintézete közalapítvány]
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1945-47/1945_ngy_a_t681.htm Életrajza] az 1945-1947-es Országgyűlés Almanachjában
 
{{DEFAULTSORT:Zsedenyi Bela}}
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Miskolciak]]
[[Kategória:PRP-tagok]]
[[Kategória:Magyar Függetlenségi Párt-tagok]]
[[Kategória:A Nemzetgyűlés elnökei]]
[[Kategória:MiskolciakOrszággyűlési képviselők (Polgári Demokrata Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Magyar Függetlenségi Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
 
[[eo:Béla Zsedényi]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsedényi_Béla”