Főmenü megnyitása

Módosítások

külső kérés már volt arról, hogy törölve legyen, mivel azonban ehhez nem járulnak hozzá, ezért akkor le lesz csökkentve, de így akkor semmi
{{Magyarország nemzetiségei}}
A '''magyarországi szlovének''' (közismertebb nevükön [[vendek]]) jelenleg hat községben ([[Felsőszölnök]], [[Apátistvánfalva]], [[Alsószölnök]], [[Kétvölgy]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]]) és [[Szentgotthárd]]on élnek. Az itteni [[szlovének]] száma háromezer fő körül van. A [[Rábemente|Rábamentén]] kívül [[Szombathely]]en, [[Mosonmagyaróvár]]on, [[Budapest]]en, [[Somogy megye|Somogy megyé]]ben ([[somogyi szlovének]]) [[Tarany]]ban is élnek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.
 
==Történetük==
A magyarországi szlovének körül már régóta tartja magát egy olyan elképzelés, amely a vendekben egy önálló, nem szlovén népet lát. A kérdés mára inkább politikai, semmint tudományos, hitelességét több dolog is aláásta már. Az viszont tény, hogy rendkívül jellegzetes kultúrájuk, illetve nyelvük van, amivel lényegesen különbséget lehet tenni, nem csak a magyarországi, hanem a muravidéki szlovének és Szlovénia többi részén élő szlovénok között. Miután a lakosság már évszázadok óta anyanyelvén ''slovenci''-nek mondja magát, amit számos régi dokumentum támaszt alá, így voltaképp nincs önálló vend tudat, vagy még nem alakult ki, amelyet a történelemben számos dolog befolyásolt. A szociális és politikai okok egész sora nem tette lehetővé, hogy nemzetté válhassanak. Sajátos nyelvi és kulturális közösségük a prekmurjei és vendvidéki szlovénokat a moldvai csángókhoz teszi hasonlatossá, amennyiben egy sajátos "szubidentitás" figyelhető meg körükben. A helyzetet bonyolítja, hogy ez a "szubidentitás" heterogén, s különböző identitásokhoz kapcsolódik. Manapság már teljes mértékben szlovénnek vallják magukat. A második világháború előtt nagyszámban volt megfigyelhető, hogy evangélikus vallású szlovénnak mondta magát, ezzel a vallási identitás alapján tesz egy finom cezúrát önmaga és a többi szlovén közé. A magyarosabb érzelműek szlovénul beszélő magyarnak tartják magukat még ma is, de a második világháború után a Szentgotthárd vidékeik azért vallották így magukat, hogy megmentsék magukat a kitelepítésektől, mert ezzel akkor örökre elvesztették volna szeretett szülőföldjüket. A magát magyarnak vallóak között, akiknek száma Magyarországon túlságosan is elenyésző lett mára, kiállnak a "vend nem szlovén" elmélet magyarán (asszimilálódott magyarok ill. avarok) ill. keltomán (kelta, vandál stb. eredetet vélelmezők) híveitől kezdve, az önálló szláv nyelvet és népet föltételezőkön át, a realistább, dinamikus etnogenezist valló, a szlováknak a csehtől való elkülönüléséhez hasonló, "vendesedést." Ezen elméletek ma már tudományos szempontból elavultak és hasznavehetetlenek. A magyarországi szlovének az első világháború után törekedtek kialakítani egy autonóm entitást, vagy pedig független államot, ennek még ma is vannak hívei Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Ők kiállnak a régi nyelv használata mellett, nem tagadják szlovén mivoltát, de több évszázados alakulása miatt a Murától nyugatra fekvő szlovénoktól terület alapján különbözteti meg. Mivel a vendet beszélők a történelmi [[Pannónia]] lakói, ezért pannonszlovénnak nevezi a nyelvet és a lakosságot.
 
Azok közül akik tagadják a vend-szlovén azonosságot, nem is igazi vendek, hanem magyarok. A konzervatív szellemiségű kör még mindig támogatja a trianoni revízió elképzelését ezzel, következésképp ezért vallja magát vendnek, újabban elszlovénosodott magyarnak tekinti ezt a lakosságot és véleménye szerint visszakellene magyarosítani őket. Állításaik viszont nem érdemelnek hitelt, mivel rendkívül gyenge lábakon állnak, sőt az érvek, mint a [[Mikola Sándor]] és más irredenták elméletei, több vélemény szerint is inkább történelem-hamisító jellegűek. Ez viszont csak zavart okozhat a többi effektíven szlovénban, aki félve a megkülönböztetéstől, vagy üldöztetéstől inkább az önkéntes asszimilációt választja. Ehhez hasonlóra a második világháború végén került sor.
 
===Középkor===
A [[szlovének]] már a [[6. század]]ban, a magyarok előtt letelepültek az [[avarok]]kal a [[Balaton]]tól délre eső vidékekre. Jelenleg az egyetlen őslakos népcsoport a [[Kárpát-medence]] nyugati részén, amely ma is itt él. Mikor a [[Frank Birodalom|frankok]] az avarokat leverték és elfoglalták a [[Dunántúl]]t ([[Pannónia (középkor)|Pannóniá]]t), a szlovének is az ő hatalmuk alá kerültek és számukat [[Karantánia|Karantániából]] érkező szlovén népcsoportok tovább gyarapították. Elsődlegesen a Nyugat-Dunántúl (Alsó-Pannónia) földjét népesítették be, s már a [[6. század]] óta [[földművelés]]sel foglalkoztak. Ez a terület [[feudalizmus|hűbéres]] fejedelemség lett a morva [[Pribina]] vezetése alatt.
 
Ezekből az időkből való a [[II. freisingi nyelvemlék]], amely megőrizte a legrégibb szlovén szót, a ''mirski''-t, amely egy prédikációban maradt fenn.
 
Az [[Itália|Itáliából]] visszatért magyarok [[900]]-ban elfoglalták a Dunántúlt és előlük a szlovének többsége kimenekült az országból. A Balaton mentén élők beolvadtak a [[magyarok|magyarság]]ba, a [[Mura]] és [[Dráva]] mentén továbbra is élt, bár kisebb számban a szlovén lakosság.
 
A [[I. István magyar király|Szent István]]t követő időkben megint megemelkedett számuk a [[Német-római Birodalom]] területén levő [[Krajna]] és [[Stájerország]] területéről áttelepült szlovének révén. A Mura mellől kitelepülők később benépesítették [[Zala megye|Zala]] déli vidékeit illetve [[Somogy megye|Somogyot]] a [[16. század]]tól, és egyes csoportjaik [[Horvátország]]ba, [[Szlavónia|Szlavóniá]]ba is költöztek.
A népesség növekedésnek újabb lendületet adott az is, hogy az [[1183]]-ban alapított [[szentgotthárdi ciszterci apátság]] szerzetesei a Rába mellett elterülő nagyon ritkán lakott vidékeikre nagyszámú szlovén [[paraszt]]ot telepítettek be [[Krajna|Krajná]]ból, Stájerföldről és a horvát területekről. Az általuk alapított [[major]]okból keletkeztek azok a szlovén települések, amelyek még ma is Magyarországhoz tartoznak.
 
===Újkor===
 
Minthogy a magyarországi szlovének a magyar királyok alattvalói voltak évszázadokig, jóformán semmi kapcsolatuk nem volt a német uralom alatt levő szlovénekkel, akiket a [[Német-római Birodalom]] uralt, s kapcsolatba kerültek [[reformáció]]val és megindultak a [[polgárság|polgári]] fejlődés útján.
 
A [[török hódoltság]] háborúkkal terhes korszaka Magyarországon nemcsak a magyarság létszámának megcsappanását eredményezte, hanem a szlovénekét is. A [[18. század]]ra lakóhelyük, a [[Tótság]] már csak a [[Muravidék]]re és a Rába folyó környékére korlátozódott. Szlovén betelepülés a határon túlról nem volt. A török betörések során a Rába melletti községekben is megfogyatkozott a szlovén lakosság. A településekre német lakosság érkezett, bár egyes helyeken, mint [[Apátistvánfalva|Apátistvánfalván]], a betelepülő németek idővel elszlovénosodtak.
Egyedül [[Alsószölnök]]ön volt jelentősebb szlovén betelepülés. A falut szintén sújtotta a török, sőt tatár pusztítás, és egy ideig itt is a német volt a meghatározó etnikum, később mégis a környékről áttelepült szlovének adták a lakosság nagyobb részét.
 
A [[18. század]] végén a [[tótság]]i papi értelmiség az itteni [[Szláv népek|szlávság]] őseit a ''windisch''-''vend'' szóból kiindulva a [[népvándorláskor]]i [[vandálok]]ig vezette vissza, ezt követően egy sor elmélet született még erről, amely mást és mást fogalmaz meg a nép eredetét illetően.
Ugyanebben az évszázadban az evangélikus [[Küzmics István]] ([[1723]]-[[1779]]) [[surd]]i pap lefordítja az evangélikus [[Újszövetség]]et, kortársa és egyben névrokona a nála tizenegy évvel fiatalabb [[Küzmics Miklós]] ([[1734]]-[[1804]]) a katolikus változatát [[Vend nyelv|vend]]re, amelyek alapjai lettek egy másik sztenderd szlovén nyelvnek.
 
[[Kossics József]] ([[1788]]-[[1867]]) [[felsőszölnök]]i plébános írásaiban nevezi először [[szlovének]]nek őket, minthogy anyanyelvükön önmagukat ''slovenci''nek mondják, de továbbra is a vandálok ''(vandalusok)'' utódainak tartja őket. [[Bitnitz Lajos]] ezeket az ismereteket és további alapos kutatásokat fölhasználva igazolta először szlovén mivoltukat.
 
[[Kép:Szentgotthárdi-muraszombati járás.jpg|thumb|right|320px|A szentgotthárdi-muraszombati járás térképe a [[19. század]] végéről. A járás lakosságának tulnyomó többsége [[Szlovénia|szlovén]] nemzetiségű volt.]]
A ''vend'' elnevezés is csak a [[19. század]]ban vált használatossá, a vidéket pedig csak a század közepétől hívják [[Vendvidék]]nek, ugyanakkor a ''tót'' kifejezés egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyarországi szlovének egyik részének másik magyar elnevezése a ''[[bömhécek|bömhéc]]''.
 
Az hogy a magyarországi szlovéneket vendeknek nevezték, politikai számításokból kifolyólag tették, az [[illírizmus]] és a [[pánszlávizmus]] megállítására és korántsem mellékesen a nemzetiség [[asszimiláció (szociológia)|asszimilálása]] végett.
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején és az azt megelőző időkben volt napirenden a ''„[[vend kérdés]]”'', ahol két ellentétes tábort szokás emlegetni: az egyik a szlovén, a másik ennek ellenkezőjét képviselte.
A [[római katolikus egyház|katolikus]] lelkészek és híveik a szabadságharc alatt a szintén katolikus [[Habsburg-család|Habsburgokat]] támogatták, az [[lutheranizmus|evangélikus]]ok [[Kardos János]] ([[1801]]-[[1873]]) [[őrihodos]]i lelkész vezetésével [[Kossuth Lajos]] oldalán álltak, pusztán csak azért, hogy megtarthassák evangélikus vallásukat a katolikusokkal szemben.
 
A szabadságharc alatt a szlovénség nem vett részt a magyarellenes nemzetiségi felkelésekben. A honvédseregben sorozás útján, vagy a német nemzetiségűek helyetteseként küzdöttek szlovének az [[Ausztria|osztrákok]] és a [[horvátok]] ellen, Lendvában pedig szlovénekből nemzetőrség is verbuválódott. A háború alatt és után az osztrákok is sokat besoroztak erőszakkal a császári seregekbe.
 
Az neoabszolutizmus éveiben a vita elhalkult, majd a [[kiegyezés]] után vették elő, mikor a magyar politikai vezetés a nmezetiségek teljes beolvasztására törekedett.
A magyar politikusok követelték a szlovénektől, hogy vallják magukat vendeknek és vendszlovéneknek, és megkezdték a muramenti községek szláv eredetű neveinek is a magyarosítását. Kezdetben oktathattak vend nyelven és születtek ezen a nyelven könyvek, folyóiratok stb., de [[1907]]-től bevezették a [[magyar nyelv]]ű oktatást [[Apponyi Albert]] révén, a tanintézményekben, ami így tökéletes asszimiláló hely lett.
 
A magyarosítások serkentették elsősorban a katolikus szellemű értelmiségi mozgalmakat az ellenállásra. A század végén már kialakulóban volt az autonómia követelése is, s a magyarországi szlovének egy része kísérletet tett az teljes függetlenség megszerzésére. [[1918]]-ben van olyan terv, hogy [[Szlovenszka krajina]] néven autonóm entitást alakítanak ki a szlovénlakta vasi és zalai régiókban, amelynek lehetősége lett volna egyoldalúan kimondani a függetlenségét, viszont a szlovéneket vezető [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] úgy látta, hogy kézenfekvőbb megoldás lenne csatlakoztatni a területet Jugoszláviához.
 
===A két világháború között===
Az idő múlásával a tudósok sorra fogadták el e nemzetiség szlovén származását, közülük kimagasló egyéniségek, mint [[Pável Ágoston|dr. Pável Ágoston]] (1886-1946). Alapvető változtatások mégsem történtek.
[[Fájl:Pável Ágoston 1930 körül.jpg|thumb|left|225px|[[Pável Ágoston|Dr. Pável Ágoston]] 1930 körül. A túdós-író máig a legnagyobb hatású személyiség a magyarországi szlovénekkel foglalkozó tudományban. Műveiben nagyon meggyőzően igazolja a vendek szlovén származását.]]
 
A [[trianoni békeszerződés]] után kelt életre újra a "vend nem szlovén" teória. A [[szélsőjobboldal]]i és [[területi revízió|revizionista]] történészek hozzák újból elő és ehhez támogatásul a magyar revíziós politika. [[Mikola Sándor]] egyetemi professzor dolgozott ki egy olyan elméletet (mindenféle alapos bizonyítás nélkül!), amely azt mondja ki, hogy a magyarországi vendek a [[kelták]] leszármazottai. A vendkérdés nyomós érvként szolgált a Trianon előtti határok visszaállításáért küzdőknek ahhoz is, hogy a Muravidéket visszacsatoltassák Magyarországhoz, mert akkor lakóikat érdekeik nem Szlovénia népéhez kötik.
 
Amellett tény, hogy a [[délszlávok|délszláv]] egységet hirdető [[Jugoszlávia|jugoszláv]] vezetők és híveik igyekeztek a magyarországi szlovéneket a magyarok ellen agitálni, de azok nem rokonszenveztek velük, ám csak azért nem, mert náluknál sokkalta jobban féltek a magyar hatósági szervektől!
 
===1945-től===
A [[II. világháború]]t követően elfogadták az etnikum szlovén származását.
A határ közelsége miatt a terület nagyon sokáig elzárt volt a külvilágtól, a hazafelé tartókat állandóan igazoltatták.
 
A [[rendszerváltás]] után megalakult a [[Magyarországi Szlovének Önkormányzata]], de [[1992]]-ben megszerveződött annak ellentábora a [[Vend Szövetség]] is, amely a helyiek nem szlovén mivoltát hivatott újból bebizonyítani. A szervezet azóta megszűnt, de jelenleg is vannak olyan egyének akik (ráadásul magyarok) minden eszközt megragadva próbálják céljukat elérni, de az általuk felhozott (jobbára revizíós) dokumentumok teljesmértékben megcáfolhatók, sőt néha hamisak.
Az egészből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vendek eredetét illető kérdés nem bír tudományos jelleggel, sokkalta inkább önös politikai érdekeket szolgál ki.
Napjainkban is találunk könyvekben, iratokban és az interneten effajta félrevezető adatokat a szlovénekről, amelyek tévesen informálják az embereket és gyakorta rossz véleményeket alakítanak ki a vendekről.
 
A [[Szlovén Nemzeti Párt]] ''(SNS)'' szerint a magyarok rosszul bánnak a szlovén kisebbséggel, ezért több jogot követelnek számukra. A párt azonkívül szeretné egyesíteni a magyarországi szlovéneket az anyaországgal, viszont a szlovén szervezetek elzárkóznak tőle.
 
==Lakóhelyük, életkörülményeik==
 
A magyarországi szlovének lakóhelye a 94 km² területű [[Vendvidék]], melyen ma szűkebb értelemben közvetlenül a [[Rába]] folyó mellett elterülő dombos tájegységet értik.
 
A magyarországi szlovén községek [[gazdaság]]i központja [[Szentgotthárd]]. Az egykor volt dohánygyár, óragyár, kaszagyár, téglagyár, selyemgyár rengeteg szlovénnek adott munkát. Miután legtöbbjük bezárt, a helyiek munkaviszonya is megszűnt. Képzettség híján csak néhány embernek sikerült az új gyárakban elhelyezkednie. A magyarországi szlovének többsége ma is [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik. Nagy az alulképzettség, sokan küszködnek megélhetési gondokkal.
 
Ma egyre fogyatkozik a szlovén népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják [[anyanyelv]]üket, egymás közt inkább [[magyar nyelv|magyarul]] társalognak és az iskolában is a [[szlovén nyelv|szlovén irodalmi nyelvet]] oktatják amelyet nehezen sajátítanak el. Hiányzik amellett a [[nemzetiség]]i tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket [[etnikum]]uk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai [[média (kommunikáció)|tömegmédia]] és [[digitális]] világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől. Amellett a fiatalok kitelepülnek a jobb megélhetés reményében városokba, vagy külföldre.
 
Belső Somogy területén egykor egy tucatnál is több szlovén falu létezett, a [[20. század]]ban már csak Háromfa, Agarév, Tarany és Kónyi településeken éltek szlovének. Jelenleg Taranyban van kevesebb mint 40 ember, aki beszél vendül.
 
==Kultúra==
===Nyelv===
{{Bővebben|Vend nyelv}}
 
A magyarországi szlovének a [[vend nyelv]]et beszélik, amely elszigeteltsége révén nagyon archaikus, ősi [[Szláv nyelvek|szláv]] elemeket is megőrzött, és nagy hasonlóságot mutat a [[horvát nyelv|horvát]] [[kaj nyelvjárás|kaj]] ágával. Bár nyelvük archaizálódott és átalakult a magyarokkal való több mint egy évezredes együttélés során, de azért még mindig nagyon hasonlít a szlovén [[szlovén nyelv|irodalmi nyelv]]re. A vend a 18.-19. században saját irodalmi nyelvet alakított ki, aminek megőrzését Szlovéniában is egyaránt fontosnak tartják.
 
===Néphagyományok===
A vendek [[kultúra|kultúrája]] nagyon színes, nagyon sok eleme [[magyarok|magyar]], illetve [[németek|német]] eredetre vall, de vannak önálló motívumok is. A magyar [[néphagyomány]]okhoz hasonlóan járnak [[betlehemezés|betlehemesek]], [[vend mikulásjárás|mikulás]]ok, [[lucázás|lucázók]] stb. A vendek legismertebb saját hagyománya a [[vend rönkhúzás|rönkhúzás]].
 
[[Vend népmesék|Népmeséikre]] a magyarok hatottak, akárcsak a [[szlovénia]]i mesékre is, hisz ott például megjelenik [[Mátyás király]] is. A vend mesékben Mátyás király ugyan nem szerepel, de elbeszélésmódjuk, tartalmuk és befejezésük a magyar népmesékhez áll közel.
 
[[Néptánc]]aik a [[Stájerország|stájer]] hagyományokat tükrözik. Német az ''ájnccvajdraj'', míg a ''Rozinka'' és ''Rejzka'' táncokat a stájervidéki szlovének is táncolják. Új típusú a ''polka'' és ''volcer''.
 
[[Népdal]]aik szintén a szlovéniai [[Prelikja]] tájegységgel mutatnak rokonságot.
 
[[Szentgotthárd]]on, a szintén szlovén alapítású [[Lipa étterem]]ben működik a [[Szlovén Információs és Kulturális Központ]], itt székel a Radio Monoster és a [[Porabje]] (Rábavidék) újság szerkesztősége is.
 
===Magyarországi szlovének családnevei===
A szlovének közt a sok évszázados zártság révén nagyon sok az azonos családnevű. A [[Vendvidék]]en ismert vezetéknevek kb. 90%-a nagyon régi az anyakönyvek és hajdani [[feudalizmus|feudális]] iratok tanúsága szerint. Egyesek a [[14. század]]ban is feltűnnek, pontosabban azok elődei, amelyek hangzásából következtethetünk az azonosságra.
 
A nevek gyakorisága a történelem folyamán különbözőképp alkakult: a korábban még nagyon gyakori famíliák létszáma az idők folyamán, különösen a török hódoltság alatt, mely együtt járt az emberrablásokkal és gyilkosságokkal, drasztikusan csökkent, míg másoké a török idők végezte után megnőtt.
 
Sok családnév ejtése és írása különféleképpen változott: egyes neveknek legalább hat-hét különféle módosulata is ismert. Ennek oka, hogy a családok másképp és másképp ejtették neveiket – olykor minden generáció különböző módon –, sőt a plébániákon a múlt századokban rengeteg német vagy német származású jegyző dolgozott, akik sokszor félreértették, elírták a szláv családneveket. Ugyanakkor a papok közt is sok volt a más nemzetiségű (németek, magyarok, horvátok).
 
====Szlovén családnevek névsora====
Egyes családok (például ''Trájber'') voltaképp német eredetűek, de a szlovénokkal való érintekezés folytán elszlovénosodtak, s nagyon gyakori famíliákká váltak a magyarországi szlovénok között. Ezeket a neveket csillag jelöli, a leggyakoribb nevek vastagon szedettek, s egyes változataik is szerepelnek.
Néhány családnév megtalálható [[Zala megye|Zala megyében]] is, többségük közel a szlovén határmenti falvakban, amelyek arra tősgyökeres családok, de már magyarul beszélők.
 
Egyes ritka családnevek a szlovéniai [[Muravidék]]en ''(Prekmurje)'' módfelett nagyszámban fordulnak elő.
 
'''Magyarországi szlovén nevek névsora, alfabetikus sorrendben:'''
 
* '''Bajzek'''
* Balajcz, Balaicz
* Barabás
* Barbarics
* Barbér
* Bartakovics
* '''Bedi'''
* '''Bedics'''
* Bokán
* Borovnyák, Borovnják
* Bucsek
* Császár
* Cser
* Cserpnyák, Csrpnyák, Csernyák
* Csicsek
* Csrenkó, Csrnkó
* '''Csuk'''
* '''Domiter'''
* Domján, Dobján
* '''Doncsecz, Dancsecz, Doncsecs, Dancsecs, Doncsesz, Dancsesz'''
* Drávecz
* Embersics
* Farics
* Forján
* Gaál
* Gáspár
* '''Gécsek, Gyécsek'''
* Gmeidl, Gmeindl*
* Grábecz
* Grebenár*
* Hanzsek
* Hodács
* '''Holecz'''
* Hompasz
* Hujber
* Kalmár, Kalamár
* Kercsmár, Krcsmár
* Kerécz
* '''Kern'''*
* Kljuber
* Koczján
* Konkolics
* Koprisanecz
* Korosecz
* Korpics
* Koszár, Kozár
* Koszednár
* Kovács
* '''Kozó'''
* Krajczár
* Krányecz
* Küplen
* Kürnyek, Kürnjek
* Küzmics
* Labricz, Labritz, Librecz, Libretz*
* Lázár
* Lovenyák, Lovenják
* Majczán
* Mankos
* '''Merkli, Merklin, Merkl, Mrkl, Mrkli, Markli'''*
* Mesics
* Moldován
* Monek
* '''Mukics'''
* '''Oreovecz, Orovecz'''
* Pável
* Pavlics
* Pojbics
* Repnyák
* '''Rogán'''
* '''Ropos, Rapos'''
* Rüsics, Rusics
* Serfecz
* Simon
* '''Skapper, Skaper'''*
* Skerlák, Skrlák
* Slebics, Zslebics
* Slemmer*
* Sömenek, Sömönek
* Sulics
* Szkledár
* Szukics
* Szupper*
* '''Szvétecz'''
*Talabér
* Tek
* Terplán, Trplán
* '''Trájber, Trajbár, Treiber'''*
* Vogrincsics
* Zámodics
* Zankócs
* '''Závecz, Zavecz'''
* '''Zétek'''
* Zrim
* Zrinszki
* Zsámpár
 
== Lásd még ==
* [[Vendek]]
* [[Bömhécek]]
* [[Somogyi szlovének]]
* [[A Vendvidék népi táplálkozása]]
* [[Vendvidéki Köztársaság]]
 
==Külső hivatkozások==
*Kozár Mária: A magyarországi szlovének, [[Változó Világ]] 56., Budapest 2004.
*Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szentgotthárd-Monoster 1996.
* M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja az 1980-as évektől napjainkig, Kisebbségkutatás, 2005/2 szám [http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_02/cikk.php?id=1257]
 
[[Kategória:Magyarországi szlovén nemzetiség| ]]