„Benjamin Harrison” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: la:Beniaminus Harrison; kozmetikai változtatások
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Washington (város) link kékítése
55. sor:
A McKinley-féle vámtörvénnyel iparvédelmi céllal példátlan szintre emelték a behozatali vámokat: átlagosan 48,4%-ra. A vámtörvény most biztosította először a mezőgazdasági árak védelmét is, de üres gesztus volt, hiszen a külföldi mezőgazdaság nem versenyezhetett az amerikaival. Az iparcikkek ára viszont tovább emelkedhetett, s a farmerek elfordultak a republikánusoktól: az 1890-es kongresszusi választások után kisebbségbe kerültek.
 
Talán egyetlen elnök kormányzása idején sem sikerült oly sok territóriumként államként csatlakoznia az Unióhoz, mint Harrison kormányzása idején. Az 1889-91-ben ülésező, republikánus többségű [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] a republikánusokra leadott szavazatok megnövelésének reményében 1889-ben Észak és Dél Dakotát, Montanát és [[Washington, D.C.(város)|Washingtont]], [[1890]]-ben pedig Idahót és [[Wyoming]]ot nyilvánította az Unió teljes jogú tagállamává.
 
[[James G. Blaine]] államtitkár megvalósíthatta régi tervét az első pánamerikai konferencia Washingtonban történő megrendezésével (1889-90), amelyen ő elnökölt, s bár vámuniós terveit nem fogadták el, kereskedelmi egyezményeket köthetett több latin-amerikai országgal. A válsággal fenyegető nemzetközi konfliktusokat sikerült békésen rendezni. [[1892]]-ben egyezményt kötöttek Nagy-Britanniával a Bering-tengeri fókavadászat vitás kérdéseinek nemzetközi törvényszék elé viteléről, s e törvényszék a következő évben Párizsban az Egyesült Államoknak adott igazat. Miután [[New Orleans]]ban meglincselték a rendőrfőnök megölésével vádolt, de a törvényszék által felmentett, 11 olasz maffiózót, az olasz kormány jóvátételt és büntetést követelt, majd a vita elmérgesedésével a háborút is fontolóra vette. Az Egyesült Államok végül baráti gesztusként 25 000 dollárt fizetett. Amikor 1891-ben két amerikai tengerészt megöltek Valparaisóban, [[Chile]] csak az amerikai ultimátum után nyilvánította ki sajnálatát, s fizetett jóvátételt.