„Protestáns pátens” változatai közötti eltérés

 

==Miniszteri rendelet==

 

Ha szemügyre vesszük a rendeletet, megállapíthatjuk, hogy csupa utalásból áll az egész. Thun Leó egész végig, szinte minden egyes mondatát alátámasztja azzal, hogy az vagy a szeptember 1-jei pátensben, vagy a szeptember 2-i miniszteri rendeletben így vagy úgy de, meg van írva. S úgy hogy saját magát igazolja állandóan, nagyon súlyos mondatokat tud leírni. Ilyen súlyos mondatok azok, mikor arról beszél, hogy az új törvények értelmében semmi sem gátolja a gyülekezeteket, egyházmegyéket és kerületeket abban, hogy alkalmazkodjanak a törvényhez, vagyis hogy megkezdjék átszervezni az egyházukat. (Ballagi Géza azt mondja művében, hogy át kellett szervezzék a „történelmi jog szilárd alapjait” egy „fejedelmi kegyelem ingoványává ”) Ezután pedig az egyházközségekhez szól, s azt mondja, hogy azok az egyházközségek pedig, akik még nem kezdték el az átszervezést, azok saját érdekükben mihamarabb kezdjék el, és legkésőbb [[1860]]. március végéig jelentésüket terjesszék be az egyházi és a politikai hatóságokhoz. Akik viszont nem teljesítik a parancsokat, azok elveszítik minden jogaikat és igényüket.

 

 

==Az elnyomás vége==