„Növényi nedv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
A '''növényi nedv''' egy [[Növények|növény]] [[xilém]]sejtjeiben ([[tracheida|vízszállító sejtjeiben]] vagy [[vízszállító cső|vízszállító csöveiben]]) vagy [[floém]]jának [[rostacső]]elemeiben szállított [[folyadék]]. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt [[Sejtnedvüreg|vakuólumaiban]] lévő [[sejtnedv]]et, a [[gyümölcs]] nedvességtartalmát, a [[tejnedv]]et, [[gyanta|gyantát]], [[nyálka (növény)|nyálkát]] nem soroljuk ide.
 
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (növény)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti [[kohéziós erő|kohéziós ereje]], valamint a [[xilém]]elemek morfológiája teszi lehetővé a [[vízpotenciál]]-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.<ref>[http://ilex.efe.hu/PhD/emk/koppana/de_1651.pdf Koppán András: A fatörzsön kialakuló természetes elektromos potenciálkülönbség-változások és összefüggésük a xylemnedv-áramlással], PhD-értekezés, Sopron, 2004</ref>
 
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a [[szénhidrát]]ok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a [[Münch-hipotézis]] (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a [[turgornyomás]] mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A [[floém]] sejtjeibe [[aktív transzport]]tal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás.
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz.
 
==Források==