„Harlekin Bábszínház” változatai közötti eltérés

[[Eger]] város kultúrájának része az egri '''Harlekin Bábszínház'''.

1965 szeptemberében Demeter Zsuzsa kezdeményezésére létrejött a középiskolásokból álló Egri Bábszínpad. Nem sokkal ezután a színpad tagjai lelkesen kezdtek hozzá a bábszakköri munkához. 1966-ban a Pécsi Felnőtt Bábfesztiválon díjat nyert a [[Weöres Sándor]] megzenésített verseiből készített, uv-technikával előadott összeállításuk. Ettől kezdve egyre nagyobb kedvvel dolgoztak a társulat tagjai. Mivel [[Eger]] volt a gyermek bábjátékosok módszertani központja, az évi két bemutatónkon kívül a bábosok szerveztek még bábcsoport-vezetői tanfolyamokat (ezeket tagjaik jó része is elvégezte), tájkonferenciákat, gyermek bábfesztiválokat és bábjátékos szaktáborokat is, ahol mindig más-más technikával ismertették meg a pedagógusokat és a gyerekeket. A Bábszínpadosok sok előadást tartottak és sokfelé jártak. A különböző elismerések sem várattak magukra: nívódíjak, elismerő oklevelek, a kétszer megkapott "Kiváló Együttes" címek, 1972-ben a Ki-Mit-Tud döntőig is eljutottak.

1979-ben át - és újjáalakult a társulat, az akkori Úttörőházban, a mai Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban kaptak helyet. 1985-ben a [[Gárdonyi Géza Színház]] tagozataként a vidéki bábszínházak közül másodikként megalakult az egri Harlekin Bábszínház. A tagok nagy része az egykori, középiskolásokból álló csapatban is dolgozott. Alapítók: Balogh Ágnes, Demeter Zsuzsa, Golen Mária, Havasy György, Kiss Árpád, Lénárt András, Lénárt Andrásné, Lovasy László, Lovasyné Stuth Erzsébet, Pál Ilona, Stuth Zsuzsa, Tóth Ákos, Tóth Erzsébet.

1985 nyarán egy felnőtt műsorral, a Lovasy-Lénárt szerzőpáros által színpadra állított "Ferde tükör" cíművel neveztek a VII. Nemzetközi Pécsi Bábfesztiválra, ahol Unima-diplomát nyertek, később pedig a "Hófehérke" és a "Sárkányölő Vízi Sándor" című produkciók kaptak Minisztériumi Nívódíjat.

A Harlekin Bábszínház elsősorban a gyerekeknek játszik. A repertoár összeállításánál fontos szempont, hogy a világ meseirodalmát, a magyar népmeséket és kortárs magyar írók műveinek bábszínpadi átdolgozásait is műsorra tűzzék. Így kerülnek színpadra, egymást váltva, [[Benedek Elek]] és [[Lázár Ervin]], [[Hans Christian Andersen|Andersen]] és [[Békés Pál]], [[Michel Tournier]] és [[Petőfi Sándor]] művei. Minden évadban valamilyen különleges előadással próbálják meglepni a gyerekközönséget. Rendkívül fontos a színház számára, hogy előadásaik látványvilága, vizuális megjelenítése - a bábuk és díszletek - minden esetben a meglepetés erejével hassanak. A gyerekelőadások mellett évadonként egy felnőtt (legutóbb több)előadást is készít a színház; az egyik legemlékezetesebb az 1993-ban bemutatott Szamártestamentum volt, amely hét etűdben, hétféle technikával középkori [[francia irodalom|francia]] pajzán históriákat vitt színpadra. Az előadás Unima-Nagydiplomát kapott.

 

* [http://www.harlekin.hu/ Harlekin Bábszínház, Eger]

 

[[Kategória:Bábszínházak]]

[[Kategória:Eger kulturális intézményei]]