„Tapasztalati képlet (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

A [[kémia|kémiában]] egy [[vegyület]] '''tapasztalati képlete''' a vegyületet alkotó [[kémiai elem|elemek]] [[atom]]jainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya.<ref>{{GoldBookRef | title = Empirical formula | file = E02063}}</ref> A tapasztalati képlet nem tartalmaz információt az [[izoméria|izomériáról]], szerkezetről és az atomok számáról. Az ionos vegyületek és makromolekulák jellemzésére leginkább a tapasztalati képletet használjuk, ilyen például a [[kalcium-klorid|CaCl₂]] és a [[szilícium-dioxid|SiO₂]]. A '''tapasztalati''' kifejezés az elemanalízis folyamatára utal, mellyel a vegyületet alkotó elemek relatív arányát lehet meghatározni.

Ezzel szemben a molekulaképlet megadja a molekulát alkotó egyes atomtípusok számát, a szerkezeti képlet pedig a [[molekula]] szerkezetét is leírja.

Az n-hexán szerkezeti képlete például {{chem|CH|3|CH|2|CH|2|CH|2|CH|2|CH|3}}, amelyből látható, hogy benne 6 [[szén]]atom egyenes láncot alkot, melyhez 14 [[hidrogén]]atom kapcsolódik. A [[hexán]] molekulaképlete {{chem|C|6|H|14}}, tapasztalati képlete {{chem|C|3|H|7}}, azaz a hexánban a C:H arány 3:7. Különböző vegyületek rendelkezhetnek azonos tapasztalati képlettel. Például a [[formaldehid]], [[ecetsav]] és [[glükóz]] tapasztalati képlete is {{chem|CH|2|O}}. Ez megegyezik a formaldehid tényleges kémiai képletével, de az ecetsavban kétszer ennyi, a glükózban pedig hatszor ennyi atom található.

A [[fizika|fizikában]] a '''tapasztalati képlet''' olyan matematikai egyenlet, amely megadjahelyesen aadja megfigyeltmeg az észlelt értékeket, de nem közvetlenül alapelveken vagy törvényeken, hanem kísérleti eredményeken vagy feltételezéseken alapul.

Ilyen volt például az 1888-ban felállított [[Rydberg-formula]], mellyel a hidrogénatom színképvonalainak[[színképvonal]]ainak [[hullámhossz|hullámhosszát]] jósolták meg. Ennek segítségével nagyon pontosan előrejelezték a [[Lyman-sorozathozsoroz]]athoz tartozó hullámhosszakat, de a képlet elméleti alapjai hiányoztak, amíg [[Niels Bohr]] 1913-ban fel nem állította az atomok [[Bohr-modell]]jét.