„Pósa Lajos (matematikus)” változatai közötti eltérés

(bev., egyért2)
== Gyerekek tanítása, tehetségek felismerése, gondozása ==
{{nincs forrás}}
Az átlagos képességű gyerekek számára érdekes és izgalmas matematikaoktatás problémája mellett mindig foglalkozott tehetségekkel is. Kezdetben rendszeresen járt nyári matematika táborokba. Később a gyerekek a lakására mentek, és ott egyénileg vagy kis csoportban tanította őket. 1988-ban elkezdte saját táborait, melyek lényegesen különböznek az addig megszokottaktól. Mostanra már több mint 100 ilyen tábort vezetett. A táborok nagy többsége péntek délutántól vasárnap délutánig tart, helyszíne egy rózsadombi diákotthon. Egy alkalommal 25-35 gyerek van a táborban, de párhuzamosan több csoport is van. Összetételük rendkívül változatos, kezdőktől a versenynyertesekig, falusi, határon túli diákoktól fővárosiakig. A tábor mindenki számára bentlakásos. Egy csoportnak évente egy vagy két alkalom jut. A gyerekek itt megismerkednek a kutatás élményével, hiszen kis csoportokban hosszú, elmélyült gondolkodásban van részük. Alaposan felépített témakörök kerülnek terítékre, melyek több táboron is átívelhetnek. Középpontba a gondolkodás, a bizonyítás, a távolinak tűnő gondolatok rokonsága kerül. Számos olyan feladatot, feladatsort dolgozott ki, amelyek nem használnak magasabb matematikai eszközöket, mégis időnként nagyon nehezek. A gyerekek sokszor párban, csoportmunkában gondolkodhatnak. A táborok végén a gyerekek véleményei igencsak dicsérőek, különös, hogy inkább a fiúknak tetszenek az órák, míg a legtöbb lánynak sokszor a különösen nehéz feladatokon gondolkodást nem értékelik. A tábor a tanárképzésnek is fontos helyszíne, hiszen egyetemisták segítik, illetve megfigyelik a szakmai munkát. A matematika mellett egyéb témaköröket képviselő előadók és színvonalas kártya- és társasjátékoktesziktársasjátékok teszik színesebbé a táborokat. Egyik legismertebb játéka a Kuhhandel<ref>[[:de:Kuhhandel_(Spiel)|német Wikipédia]]</ref>, amelyet a gyerekek általában 4-en játszanak, majd a játékban szereplő pénzzel licitálhatnak a különböző pontértékű kártyákra. Az nyer, aki a legokosabb döntésekkel a legtöbb pontot szerzi meg. A tanár úr kedvenc kártyajátéka azonban a bridzs. Talán a legszokatlanabb pósai tulajdonság, hogy, noha szenvedélyesen építi tanítványai matematikai tehetségét, a legkisebb kimondott vagy kimondatlan elvárás sincsen benne, hogy gyerekeia gyerekek valóban matematikusok legyenek.
 
'''Barkóba történetek'''
* A barkóba történetnek a lényege, hogy Pósa Lajos elmond egy történetet, amely végén szerepel egy kérdés. A kérdést, azaz a feladvány megoldását a barkóbához hasonlóan kell megoldani, a gyerekek kérdeznek, amerre a tanárúrtanár úr csak igennel, illetve nemmel válaszolhat. Ez általában jutalom szokott lenni a tanítványoknak, ha jól dolgoztak, hiszen nagyon-nagyon kérik őket. A gyerekek bevallása szerint sokszor jobban "jár" az agyuk, mintha egy matematikai feladványon munkálkodnának. A fiatalok általában csoportokban fejtegetik a barkóba sztorikat. Sokszor félórákat is igénybe vesz, ám "szabad a gazda" nincs! Ha feladják, akkor a megoldás nem hangozhat el. Pósa több éves, évtizedes munkával gyűjtötte össze a történeteket, amelyből manapság körülbelül 60-70 van a birtokában.
[[Kép:pósa2.JPG|bélyegkép|jobbra|Pósa Lajost Keszthelyi Lajos köszönti]]