„Pósa Lajos (matematikus)” változatai közötti eltérés

kb. átnéztem. Ha valaki tud forrást az adott szakaszra, írja bele, mert az, hogy "ott voltam, igaz" az nem forrás (sajnos)
(most a linkeket nézem át, pl. címek.)
(kb. átnéztem. Ha valaki tud forrást az adott szakaszra, írja bele, mert az, hogy "ott voltam, igaz" az nem forrás (sajnos))
 
==Munkássága==
Édesapja vegyész, édesanyja matematikatanár volt. [[1962]] és [[1966]] között az ország első matematika tagozatos osztályába járt a [[Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium|Fazekas Mihály Gimnázium]]ba, ahol osztálytársai voltak, többek között, [[Laczkovich Miklós]], [[Lovász László]], [[Pelikán József]], [[Baranyai Zsolt]], [[Berkes István (matematikus)|Berkes István]], [[Vesztergombi Katalin]]. Ez idő alatt kétszer volt tagja a magyar diákolimpiai csapatnak, [[1965]]-ben második helyezést ért el Berlinben, majd 1966-ban első lett Bulgáriában.<ref>[http://www.chemonet.hu/TermVil/kulonsz/k983/diakolim.html A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák magyar versenyzői]</ref>
 
1966 és [[1971]] között az ELTE matematikus szakára járt, és szerzett diplomát. De matematikusi munkássága sokkal korábban kezdődött. Még általános iskolás korában anyja barátja, [[Péter Rózsa]] bemutatta [[Erdős Pál]]nak, aki meghívta ebédre, és a vendéglői ebéd alatt matematikai kérdésekkel bombázta. Pósa gyorsabban végzett a problémákkal, mint a levessel, és ez mély benyomást tett Erdősre, aki maga is csodagyerek volt és sok szeretettel és hozzáértéssel támogatta a fiatalabb tehetségeket. Így született Pósa
Így született Pósa első cikke 13 éves korában, [[Erdős Pál]]lal közösen (ebből következően [[Erdős-szám]]a 1). Később jó néhány jelentős cikket publikált a gráfelmélet témakörében. (A Dirac-tételben szereplőnél gyengébb feltételek mellett igazolta gráfban [[Hamilton-kör]] létezését. Bebizonyította [[Erdős Pál|Erdős]] és [[Rényi Alfréd|Rényi]] sejtését, ami szerint ''n'' szögponton c''n''log ''n'' éllel rendelkező véletlen gráf majdnem biztosan tartalmaz Hamilton-kört.) Felfedezettjei közül Erdős őrá volt legbüszkébb, mindig emlegette, szomorúan, hogy Pósa abbahagyta a kutatást, jellegzetesen erdősi terminológiával: Pósa meghalt.
 
Pósa 1971 és [[1982]] között az ELTE [[Analízis]] Tanszékén tanított, és [[1983]]-ban szerzett egyetemi doktori címet véletlen gráfok Hamilton köreiről írt disszertációjával. [[1984]]-től [[2002]]-ig az ELTE Számítógép-tudományi Tanszékén dolgozott. 2002-től az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója.
== Gyerekek tanítása, tehetségek felismerése, gondozása ==
{{nincs forrás}}
Az átlagos képességű gyerekek számára érdekes és izgalmas matematikaoktatás problémája mellett mindig foglalkozott tehetségekkel is. Kezdetben rendszeresen járt nyári matematika táborokba. Később a gyerekek a lakására mentek, és ott egyénileg vagy kis csoportban tanította őket. 1988-ban elkezdte saját táborait, melyek lényegesen különböznek az addig megszokottaktól. Mostanra már több mint 100 ilyen tábort vezetett. A táborok nagy többsége péntek délutántól vasárnap délutánig tart, helyszíne egy rózsadombi diákotthon. Egy alkalommal 2520-35 gyerek van a táborban, de párhuzamosan több csoport is van. Összetételük rendkívül változatos, kezdőktől a versenynyertesekig, falusi, határon túli diákoktól fővárosiakig. A tábor mindenki számára bentlakásos. Egy csoportnak évente egy vagy két alkalom jut. A gyerekek itt megismerkednek a kutatás élményével, hiszengyerekeknek kis csoportokban hosszú, elmélyült gondolkodásban van részük. Alaposan felépített témakörök kerülnek terítékre, melyek több táboron is átívelhetnek. Középpontba a gondolkodás, a bizonyítás, a távolinak tűnő gondolatok rokonsága kerül. Számos olyan feladatot, feladatsort dolgozott ki, amelyek nem használnak magasabb matematikai eszközöket, mégis időnként nagyon nehezek. A gyerekek sokszor párban, csoportmunkában gondolkodhatnak. A táborok végén a gyerekek véleményei igencsak dicsérőek, különös, hogy inkább a fiúknak tetszenek az órák, míg a legtöbb lánynak sokszor a különösen nehéz feladatokon gondolkodást nem értékelik. A tábor a tanárképzésnek is fontos helyszíne, hiszen egyetemisták segítik, illetve megfigyelik a szakmai munkát. A matematika mellett egyéb témaköröket képviselő előadók és színvonalas kártya- és társasjátékok teszik színesebbé a táborokat. Egyik legismertebb játéka a Kuhhandel<ref>[[:de:Kuhhandel_(Spiel)|német Wikipédia]]</ref>, amelyet a gyerekek általában 4-en játszanak, majd a játékban szereplő pénzzel licitálhatnak a különböző pontértékű kártyákra. Az nyer, aki a legtöbb pontot szerzi meg. A tanár úr kedvenc kártyajátéka azonban a bridzs. Talán a legszokatlanabb pósai tulajdonság, hogy, noha szenvedélyesen építi tanítványai matematikai tehetségét, a legkisebb kimondott vagy kimondatlan elvárás sincsen benne, hogy a gyerekek valóban matematikusok legyenek.
 
'''Barkóba történetek'''