„Nezahualcóyotl texcocói uralkodó” változatai közötti eltérés

kép + belső linkek
a (Bot: következő módosítása: ru:Несауалькойотль (правитель))
(kép + belső linkek)
[[Fájl:ImgNezahualcoyotll.jpg|thumb|right|]]
'''Acolmitzli Nezahualcóyotl''' ([[Texcoco]], [[1402]]. [[április 28.]] – Texcoco, [[1472]]. [[június 4.]]) [[aztékok|azték]] uralkodó, [[filozófus]] és [[költő]] volt.
 
== Élete ==
 
Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az [[aztékok]]hozaztékokhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanekák]] egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába [[Texcoco]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".
 
Az elkövetkező években Texcocoban felvirágzott a kultúra, tudomány, építészet, vallás és mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet és filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű [[Texcoco-tó]] egy szigetére épült Tenochtitlánt ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcoco-ban, szintén rafinált vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt és keresztény szerzetesek végül feljegyezték a XVI. században. [[Codex Ixtlilxóchitl]].
 
Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Fia [[Nezahualpilli]] (* 1464; † 1515) halála után 1472-ben követte a trónon.
* Heiderose Hack-Bouillet: Nezahualcóyotl: Blumen und Gesänge. Scaneg, München 2005. ISBN 3-89235-512-6
* Gordon Brotherston: "Nezahualcóyotl's Lamentaciones and their Náhuatl origins: the westernization of ephemerality". In: Estudios de Cultura Náhuatl, 10, 1972, S. 393-408.
{{DEFAULTSORT:Nezahualcóyotl}}
 
[[Kategória:Mexikó uralkodói]]