„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
====[[PjotrEnigma Iljics Csajkovszkij(gép)]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2010. 0607. 2215.)====
 
[[Fájl:Tchaikovsky2Enigma.jpg|150px|jobbra]]
Az '''Enigma''' titkos üzenetek sifrírozására (titkosítására, [[kriptográfia]]i eljárás kódolására, rejtjelezésére) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, [[Németország|német]] gyártmányú, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés. Az első Enigmát [[Arthur Scherbius]] [[németek|német]] mérnök fejlesztette ki, az [[első világháború]] végén. Ezt a modellt, illetve változatait, az [[1920-as évek]]től kereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Alkalmazták már a [[spanyol polgárháború]]ban is, majd a [[második világháború]] kitörése előtt számos ország szolgálatba állította. Többek között a [[Harmadik Birodalom]] is. Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivelhogy a géppel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik gép segítségével meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel [[1932]]-ben. A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg, elektromechanikus-, később elektronikus számítógépek segítségével. [[1940]]-től kezdve a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. [[1943]]-ban havonta {{szám|80000}} üzenetet törtek fel, ez mintegy napi 2500 üzenet. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az [[1970]]-es évekig titok övezte.
'''Pjotr Iljics Csajkovszkij''' ''([[orosz nyelv|oroszul]]: Пётр Ильич Чайковский)'' ([[Votkinszk]], [[1840]]. [[május 7.]] <small>[április 25. a [[Julián naptár|régi naptár]] szerint]</small> – [[Szentpétervár]], [[1893]]. [[november 6.]] <small>[október 25. a régi naptár szerint]</small>) orosz [[Romantika|romantikus]] zeneszerző.
 
<div align="right">''([[Apollo–13Enigma (gép)|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere [[Anton Grigorjevics Rubinstejn|Anton Rubinstejn]] volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, [[Nyikolaj Rubinstejn]] 1866-ban meghívta az általa alapított [[moszkva]]i zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij homoszexuális volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki szinte élete végéig támogatta anyagilag. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott [[Európa|Európában]], és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei is nagy sikereket arattak (''[[A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]''). Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.
 
Munkássága bizonyos fokig ellentétben áll a híres ''[[orosz ötök]]ével''. Művészetében a nemzeti [[romantika]] egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, főleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az ''Ötök'' esetében.
<div align="right">''([[Apollo–13|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div>