„Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kieg.
1. sor:
A '''Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát''' (SZIMA) a [[Magyar Tudományos Akadémia]] alapította [[1992]]-ben az [[1949]]-bentől kizárt területek – az [[irodalom]] és a művészetek jeles képviselői számára. A Széchenyi Akadémia az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet, és rehabilitációs folyamat során jött létre.
 
Az művészetek képviselői ott voltak a Magyar Tudós Társaság első ülésén is, sőt az intézmény létrehozásának egyik központi gondolata a magyar nyelv ápolása, gondozása volt. Az akadémia munkájában kezdettől fogva tevékenyen részt vettek a különböző művészeti ágak képviselői. [[Arany János]] például az MTA főtitkára volt tizennégy évig, [[Kodály Zoltán]] pedig három évig volt a testület elnöke. Ezután azonban – a politika megváltozása miatt – 1949-ben megszüntették a széptudományi alosztályt, az írók és a művészek kikerültek az akadémiából.
 
A Magyar Tudományos Akadémia [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás-kori]] elnöke, [[Kosáry Domokos]] így írt az irodalom és a művészetek újbóli befogadásának szükségességéről: ''„Sokat gondolkodtam azon, hogy miként lehetne Széchenyi hagyományaihoz visszatérve, újra helyet adni az irodalomnak és a művészetnek az Akadémián, de anélkül, hogy a tudomány és művészet eltérő funkciói keverednének, egymást zavarnák. Végül arra jutottam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nagy keretén belül, de önálló társult egységként lehetne létrehozni egy olyan Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémiát, amely autonóm módon, saját elvei szerint működik, maga választja vezetőségét és – adott szerény létszámon belül – tagjait… Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a tudományok és művészetek – nemcsak az irodalom – a maguk módján, de végső fokon mégis együttes erővel segítsék elő e közös célt: művelődésünk nemzetközileg is elismert, maga szintjének biztosítását.”
''
A testület tagjai az irodalom kitűnőségein túl, [[Képzőművészet|képzőművészek]], [[építész]]ek, [[Iparművészet|iparművészek]], [[film]]esek, [[Fényképezés|fotósok]], [[Művészettörténet|művészettörténészek]] és [[zeneszerző]]k. A ma még társadalmi szervezetként működő, de a köztestületi státus elnyeréséért tevékenykedő Akadémia célja, hogy tagjai személyes megbecsülésén túl a magyar kultúra értékőrző, mértékadó közösségévé váljon.