„Ludwig von Erlichshausen” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozás: kisebb formai javítások
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Ludwig von Erlichshausen címere.gif|balra|100px]]
'''Ludwig von Erlichshausen''' ([[Satteldorf]] ? [[1410]] k. – [[Kalinyingrád|Königsberg]] [[1467]]. [[április 4.]]) a [[Német Lovagrend|teuton lovagrend]] 31. nagymestere [[1450]]-től [[1467]]-ig.
[[Kép:Ludwig von Erlichshausen.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Ludwig von Erlichshausen nagymester. Az [[1859]]-ből való fametszet egy részlete, amikor a nagymester átadja a rend székehlyét [[MałborkMalbork|Marienburgot]] a zsoldosvezéreknek, mert nem tudja őket pénzzel fizetni.]]
[[Svábföld]]i nemesi családból származott, talán [[Satteldorf]]ból. [[Paul von Rusdorf]] nagymester alatt szolgált [[Poroszország (történeti)|Poroszország]]ban, majd [[Wąbrzeźno|Schönsee (Wąbrzeźno)]], valamint [[Toruń|Thorn (Toruń)]] komtura volt [[1442]]-[[1447|47]]-ben, ezután [[1446]]-tól [[1450]]-ig [[Gniew|Mewéé (Gniew)]].
 
9. sor:
A Szövetség a kezdeti fiaskó ellenére kitartott [[IV. Kázmér lengyel király]] mellett, pénzösszegeket folyósított a háború folytatásához, míg a lovagrend pénzügyi válságba került. Zsoldosai fizetésére a nagymester várakat, földeket, városokat, sőt már egész országrészeket kellett, hogy elzálogosítson, mely zálogokat a zsoldosvezérek eladtak, legtöbb esetben a lengyeleknek. Ugyan [[Dánia]] volt az egyetlen ami segítséget ígért, de hajóit [[Bornholm]]nál a pomerán hajók megállították.
 
[[1457]]-ben már [[A Német Lovagrend kastélya MałborkbanMalborkban|Máriavárt]] is át kellett adnia, amit nem sokkal később a lengyel sereg be is vett. Erlichshausen áttette a rendi székhelyt [[Kalinyingrád|Königsberg]]be, de a zsoldosok adásvételei nyomán sokszor harc nélkül cseréltek gazdát egyes területek. A háború végére az ország legnagyobb részt már lengyel kézben volt, s Erlichshausen [[1466]]. [[október 10.|október 10-én]] aláírta a [[Második thorni béke|toruńi békét]], amiben lemondott [[Pomeránia|Kelet-Pomerániáról]], a [[Poroszország (történeti)|történeti Poroszország]] középső és nyugati részéről, az [[Warmia|ermalandi]] és a [[Chłemnó|kulmi]] püspökségről, rengeteg városról, várról és uradalomról egyetembe. Emellé hűbéri kötelezettséget vállalt a maradék [[Kelet-Poroszország|kelet-porosz]] területen. Lemondott az önálló külpolitikáról és egyéb kiváltságairól (pl. gabonaszállítás). Kevesebb mint hat hónappal a béke aláírása után 57 éves korában meghalt.
 
==Külső hivatkozás==