Wikipédia

„Átmenetifémek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: bg:Преходни метали
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: cy:Elfen drosiannol; kozmetikai változtatások
46. sor:
Az egyszerű meghatározás szerint tehát az átmenetifémek közé az a 40 elem tartozik, melyek a periódusos rendszer 3–12. csoportjai egyikében találhatók. Az átmenetifémek közé értik olykor a [[lantanidák]]at és az [[aktinidák]]at is.
 
== Tulajdonságaik ==
Az átmenetifémeknek általában nagy a [[szakítószilárdság]]a és [[sűrűség]]e, magas az [[olvadáspont|olvadás-]] és [[forráspont]]ja. Ezek a tulajdonságok – az átmenetifémek több más sajátságához hasonlóan – annak köszönhetők, hogy a d alhéj elektronjai képesek a fémrácsban delokalizálódni. Fémes anyagok esetén minél több elektron oszlik meg az atommagok között, annál erősebb a fém.
 
Az átmenetifémek számos jellemző, közös tulajdonsággal rendelkeznek:
* Vegyületeik gyakran (de nem mindig) színesek
* Több [[oxidációs szám]]uk lehet
* Legalább egy vegyületükben a d-alhéjuk nincs teljesen betöltve
* Gyakran jó katalizátorok
* Szobahőmérsékleten az arany és réz kivételével a színük kékesszürke
* Szobahőmérsékleten a higany kivételével szilárd halmazállapotúak
* Komplex ionokat képeznek (akva-komplexeket is beleértve)
* Gyakran [[paramágnesség|paramágnesesek]]
 
== Vegyületeikben több oxidációs számuk lehet ==
 
[[KépFájl:Transition metal oxidation states 2.png|középre|frame|Az átmenetifémek egyes oxidációs számait mutató ábra a Commonsból. <br /> Az ábrán a telt kör az [[kémia|elem]] szokásos, az üres kör annak ritkábban előforduló (energetikailag kevésbé kedvező) oxidációs számát mutatja.]]
 
Az ábrán látható, hogy:
* az oxidációs szám a szkandium és mangán között növekszik, majd a rézig csökken. Az ábra formája innen ismétlődik, de megjegyzendő ezen kívül, hogy az ennél nagyobb rendszámú elemek atomjaiban az elektronoknak nagyobb a tendenciája az egy atommaghoz való ragaszkodásra.
 
* az alacsonyabb oxidációs állapotban az elemek egyszerű ionokat képeznek, magasabb oxidációs állapotban kovalens kötésbe lépnek elektronegatív elemekkel, például oxigénnel vagy fluorral, és többatomos ionokat képeznek, ún. kromátokat, vanadátokat, permanganátokat, stb.
 
* Magasabb oxidációs állapotban az ionok oxidálószerként hathatnak, alacsonyabb oxidációs állapotban redukálószerként.
72. sor:
* Egy perióduson elején a 2+ ionok erős redukálószerek, majd a rendszám növekedtével egyre stabilabbak lesznek, míg a 3+ ionok az elején stabilak, és a periódusban jobbra haladva egyre jobb oxidáló tulajdonságot mutatnak.
 
== Katalitikus hatásuk ==
Az átmenetifémeknek gyakori alkalmazási területe a [[kémia|homogén]], vagy [[kémia|heterogén]] [[kémia|katalizátorkatalizátorként]]ként való felhasználás.
 
== Vegyületeik színezettsége ==
[[KépFájl:Coloured-transition-metal-solutions.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az átmenetifémek vegyületei vizes oldatának színe balról jobbra [[Kobalt(II)-nitrát|Co(NO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>]] (vörös); [[Kálium-dikromát|K<sub>2</sub>Cr<sub>2</sub>O<sub>7</sub>]] (narancssárga); [[Kálium-kromát|K<sub>2</sub>CrO<sub>4</sub>]] (sárga); [[Nikkel(II)-klorid|NiCl<sub>2</sub>]] (zöld); [[Réz-szulfát|CuSO<sub>4</sub>]] (kék); [[Kálium-permanganát|KMnO<sub>4</sub>]] (lila).]]
 
== Forrás ==
A főforrás az angol nyelvű Wikipédia.
 
95. sor:
[[cs:Přechodný kov]]
[[cv:Куçăмлă металсем]]
[[cy:Elfen drosiannol]]
[[da:Overgangsmetal]]
[[de:Übergangsmetalle]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Átmenetifémek”