„Petru Groza” változatai közötti eltérés

Groza miniszterelnökségének igazolására [[1946]]. [[november 19]].|november 19-én]] választásokat tartottak. Noha az Ekésfront olyan koalícióhoz tartozott, amelynek nem sikerült megszereznie a többséget a Nagy Nemzetgyűlésben, a választások „megerősítették” Grozát a miniszterelnöki tisztségben az [[Amerikai Egyesült Államok]] és az [[Egyesült Királyság]] tiltakozása ellenére, akik úgy vélték, hogy az 1945-ös [[jaltai konferencia|jaltai konferencián]] elfogadott egyezmény szerint a szövetségesek csak olyan ideiglenes kormányokat támogatnak, "amelyek a népesség széles rétegeit képviselik".<ref name="Winkler">Paul Winkler, "Interim Government", in ''[[The Washington Post]]'', March 22, 1945; ProQuest Historical Newspapers, ''The Washington Post (1877-1989)'', p.6</ref> Ennek eredményeképpen [[második Groza-kormány|Groza kormánya]] folyamatos támadásoknak volt kitéve az USA és az Egyesült Királyság részéről, amelyek névlegesen a monarchista erőket és [[I. Mihály román király]]t támogatták.

A két nagyhatalom ellenvetései ellenére, a Groza-kormányban a kommunisták tulajdonképpen sokkal kevésbé voltak jelen mint a többi hagyományos romániai politikai párt. A Román Kommunista Párt vezető egyéniségei, [[Ana Pauker]] és [[Gheorghe Gheorghiu-Dej]], úgy gondolták, hogy a Groza-kormány lesz az, aki fenntartja a koalíciós kormány látszatát és eszközül szolgál ahhoz, hogy a kommunista párt elnyerje a tömegek bizalmát, ugyanis a kommunista doktrína közvetlen támogatottsága viszonylag alacsony volt a háború utáni időszakban. Ezért a kommunista vezérek, beleértve Paukert és Gheorghiu-Dejt, nem vállaltak hivatalos tisztséget a Groza-kormányban, ehelyett abban reménykedtek, hogy a koalíciós kormány végrehajtja az általuk óhajtott reformokat.<ref name="Fischer-Galaţi">[[Stephen Fischer-Galaţi]], ''The New Rumania: From People's Democracy to Socialist Republic'', [[Massachusetts Institute of Technology Press]], Cambridge, 1967, p. 29-30, 35</ref> Összemosva a rendszer sikerét a pártjukéval, Pauker és Gheorghiu-Dej azt remélték, hogy támogatást szereznek a kommunista pártnak és megtették az előkészületeket a hatalom megszerzésére. Groza fenntartotta a koalíciós kormányzat illúzióját azzal, hogy különböző politikai szervezetekből válogatta össze a kormány tagjait, és a kormány céljait ideológiamentes kifejezésekkel hangsúlyozta. Például az 1945. március 7-iei kormányülésen kihirdette, hogy a kormány a lakosság érdekében a rend és biztonság szavatolására törekszik, földreformot akar végrehajtani, "megtisztítja" az állami bürokráciát, sürgősen megbüntetve a [[háborús bűnös]]öket és az [[Ion Antonescu|Antonescu]] [[fasizmus|fasiszta]] kormánya alatt elkövetett háborús bűnökért felelősőket.<ref>"Groza Pledges Order", in ''The New York Times'', March 8, 1945; ProQuest Historical Newspapers, ''The New York Times (1851-2002)'', p.4</ref>