Főmenü megnyitása

Módosítások

1935
Az '''endrődi sortűz''' [[1935]]. [[március 20.|március 20-án]] az akkori [[Békés vármegye]]i Endrődön (ma: [[Gyomaendrőd]], endrődi városrész) bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az ''endrődi sortűz'' fogalommá vált a későbbiekben: a [[Gömbös Gyula]] nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. A [[kommunizmus|kommunista]]-érában Gömböst emiatt is azonosították „[[fasizmus|fasisztaként]]”, vagy fasisztoid típusú politikusként. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”,<ref>[http://www.kommunista.net/hir/emlekek-horthy-demokracia kommunista.net]</ref>, a kormányterror megnyilvánulásának,<ref>[http://www.freedom.hu/IIvh/Emberek/Magyar/politikusok.htm Politikus életrajzok]</ref> az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14485 A Horthy-korszak csendőrsége]</ref> A valóság azonban egészen más volt: a tragédiát a [[csendőrség]] szigorú fegyverhasználati szabályai és egy elhibázott helyi döntés együttesen okozta, ahhoz nem volt köze a politikának.
 
Az 19331935. március 20-án megtartandó endrődi [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárti]] kortesbeszédre gyülekeztek az emberek. Tehát nem egy kisgazda-gyűlés volt, hanem a kisgazdapárti képviselőjelölt választási beszédének meghallgatására került (volna) sor. A képviselőjelölt azonban egy óránál többet késett a kezdés előre meghirdetett időpontjához képest. Ezért a helyi főszolgabíró elrendelte a gyűlés feloszlatását. A csendőrség természetesen minden ilyen jellegű összejövetelen jelen volt, ezért a terület elhagyására a csendőrök szólították fel a résztvevőket, akik rendben meg is kezdték elvonulásukat. A tragédia akkor kezdődött, amikor a képviselőjelölt mégis megérkezett és meg akarta tartani beszédét, amit viszont a főszolgabíró nem engedélyezett. A csendőrségnek természetesen a helyi elöljáró utasítását kellett követni, tehát fenntartották a terület kiürítésére vonatkozó utasításukat. A kialakuló tumultusban egyesek ütlegelni kezdték a csendőröket, akik fegyverhasználattal válaszoltak. Hat ember a helyszínen, kettő a kórházban később halt bele sebesüléseibe.<ref>Rubicon: ''Csendőrség a Horthy korszakban'', 18. old.</ref>
 
A tényekből következően amennyiben politikai indíttatást kell keresni, akkor azt csak a kormánypárti főszolgabíró intézkedéseiben lehet megtalálni. Sem Gömbös Gyula, sem az ő igen merev, tekintélyelvű politikai álláspontja ebben az ügyben nem kerülhetett szóba. A csendőrség viszont az adott helyzetben nem tehetett mást. Ez a szervezet a rendkívül szigorú szabályainak köszönhette azt a hírnevét, miszerint egész [[Európa|Európában]] az egyik leghatékonyabb rendvédelmi testület volt akkoriban.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 7. old.</ref> A csendőrnek mérlegelési lehetőség nélkül azonnal tüzelnie kellett, ha bármilyen támadás érte őt, vagy bajtársát. Ellenkező esetben hadbíróság várt rá. Támadásként kellett értékelnie már azt is, ha megfogták a puskáját.<ref>Rubicon: ''Magyar királyi csendőrség'', 13. old.</ref>
 
Az endrődi sortűz tragikus esemény, amely azonban a későbbi értékelésekben megalapozatlan politikai felhangokat kapott. Mindenekelőtt azért, mert már saját korában (19331935-ban) a választási kampányban ezt az incidenst az ellenzéki pártok a kormánypárt ellen használták fel.
 
== Jegyzetek ==
 
[[Kategória:Horthy-korszak]]
[[Kategória:19331935]]
33 276

szerkesztés